E címmel szervezett előadást és beszélgetést a Nemzetközi és Európai Szakkollégium Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Bartóki-Gönczy Balázs egyetemi docens, a Világűrjog és Politikai Kutatóműhely vezetője részvételével.
Az esemény Bartóki-Gönczy Balázs előadásával kezdődött. Ebben szó esett a műholdak szerepéről a meteorológiában, navigációs rendszerekben, klímaváltozás kapcsán, katasztrófavédelemben, mezőgazdaságban. Majd részletes képet kaphattak a résztvevők az űrpolitika több évtizedes történetéről a szovjet-amerikai verseny kezdetétől a 2020-as amerikai paradigmaváltáson – amikortól is immár a magánszektor is markáns szereplőjévé vált az űriparnak –, a Mars-misszión, a kínaiak belépésén át egészen az orosz-ukrán háború kitöréséig.
Már 2014-től exporttilalom lépett életbe a tengerentúlon az orosz hightech termékekre, és e szankciók súlyosbodtak. Ez nehéz helyzetbe hozhatja az orosz űripart, hangzott el, és szóba került az is, hogy Kína immár saját navigációs rendszert fejlesztett és az oroszokkal közös űrállomás létrehozásáról írtak alá megállapodást tavaly – kérdés, hogy a forráshiány nyomán miképpen alakul majd e projekt sorsa.
Európában a Galileo navigációs rendszer fejlesztése és a Copernicus Föld-megfigyelési űrprogram érdemel figyelmet, de a Secure Connectivity Initiative nevű projekt formájában már védelmi célú fejlesztések is megjelentek. A jövő kihívását egyebek mellett az űrforgalom nemzetközi szintű szabályozása jelenti, amely az exponenciálisan növekvő számú műholdak miatt vált sürgetővé.
Az ezt követő szakmai beszélgetésben Ferencz Orsolya elsőként a magyar szerepvállalásról beszélt, megemlítve Kármán Tódort, akiről a világűr határát Kármán-vonalnak nevezték el. Elhangzott: hazánk tagja volt az Interkozmosznak, a Szovjetunió és a kelet-európai országok közös űrkutatási programjának, és 1980 óta van használatban a magyar űrtevékenység legsikeresebb terméke, a kozmikus sugárzás mérésére használt Pille dózismérő.
Az űripari befektetések megtérülése nagyon magas, ezért nekünk sem szabad ebből kimaradni; e szempontból is jelentős lépés a 2021-ben elfogadott űrstratégia – jegyezte meg a miniszteri biztos. Hozzátette: az Európai Űrügynökségben fontos anyagi szerepet is vállalunk, ez a feltétele annak, hogy missziókba tudjunk pályázni. Az ügynökség mellett számos országgal írtunk alá bilaterális megállapodásokat, és az űrnagyhatalmakkal is jó viszonyt ápolunk.
Friss fejlemény, hogy március 16-án az NKE koordinálásával egy 16 hazai egyetem által alkotott konzorcium jött létre. Ennek révén háromféléves, generalista szemléletű képzés indul MSc és PhD hallgatók számára, amelyben a világűrhöz kapcsolódó biztonságpolitikai, jogi és közgazdasági témák egyaránt helyet kapnak. „Olyan komplex lett a világunk, hogy szükség lett egy generalista szemléletmódú oktatásra” – hangzott el az eseményen.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes