2012. január 1-jén lépett hatályba a jelenlegi alkotmányunk, az Alaptörvény, amelynek idén van a tizedik évfordulója. Ebből az alkalomból rendezett szakmai beszélgetést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel a Magyary Zoltán Szakkollégium a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépületében március 9-én.
Gulyás Gergely az Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottság alelnöke volt 2010–2011-ben, ezért a Jubileum – 10 éves az Alaptörvény című esemény célja az volt, hogy az egyetemi polgárság hitelesen megismerhesse az Alaptörvény keletkezésének körülményeit és helyzetét a jelenben. Gulyás Gergellyel Szűcs Lotti, a kollégium szakmai vezetője beszélgetett.
A programot megnyitó beszédében az NKE rektora hangsúlyozta: nem kis számban járnak olyan hallgatók az Egyetemre, akik életüket áldozzák az Alaptörvény megvalósulásáért. „Ez mindannyiunknak méltóságot és fegyelmet kell, hogy adjon”- emelte ki Deli Gergely.
Gulyás Gergely az Alaptörvény egyik fogalmazójaként a lehető legközelebbi perspektívából beszélt az alkotmányozás folyamatáról. „Nagyon sokféleképpen születnek alkotmányok, ahány ország annyi példa áll előttünk” – mutatott rá. A ma Németországként ismert államban például hét-nyolc hónapon át tartott az alkotmányozás folyamata. Franciaországban pedig a II. világháborút követően olyan parlamentáris rendszer volt, amely nem adott kellő stabilitást az országnak, és az algériai háború által kiváltott válsághelyzetben Charles de Gaulle-hoz fordultak, aki gyakorlatilag fél év alatt a római jogi műveltségét felhasználva kidolgozott egy alkotmányt, amelyet népszavazás erősített meg, és ennek megfelelően jött létre a ma is fennálló Ötödik Köztársaság. „A Magyar Alkotmány ’89-’90-ben is módosult, mellyel az 1949-es alkotmány alkalmassá vált arra, hogy szabályozza az állami működést a rendszerváltoztatás után, de 2010-ig minden regnáló kormány célul tűzte ki a további alkotmánymódosítást.” Az Alkotmány módosításához, valamint az abban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Gulyás Gergely megjegyezte: „Az a helyzet 2010-ben állt elő, hogy koalíció nélkül egy adott politikai erő demokratikus felhatalmazással, kétharmados többséggel kellően erős volt ahhoz, hogy alkotmányt fogadjon el.”
A Miniszterelnökséget vezető miniszter Magyarország jelenlegi alkotmányával kapcsolatban úgy fogalmazott, nagy erénye, hogy megerősítette azt az államszervezetet, amely a rendszerváltoztatást követő két évtizedben „jól vizsgázott” és újat hozott ott, ahol újítani kellett, például a költségvetési politikában vagy az alapvető jogok kérdéskörében, tehát mindazokat a funkciókat is betölti a jelenlegi Alaptörvény, melyek a korábbiakból hiányoztak.
A politikus Magyarország alkotmányának Alaptörvény elnevezésével kapcsolatban megjegyezte: a magyar alkotmányosság mondhatni, évezredes gyökerekkel rendelkezik, és miután a jelenlegi alkotmány értelmezési keretként a történeti alkotmány vívmányait is tartalmazza, ezért meghagyták a történeti értelmezés lehetőségét, melyet az Alaptörvény szó hivatott kifejezni. Magyarország történetében ez az első demokratikusan megválasztott, népképviselet által elfogadott alkotmány alaptörvénye.
Hallgatói kérdésekre válaszolva egyebek mellett megemlítette a „gazdasági, környezeti és demográfiai fenntarthatóságra törekvést”, mely értékek áthatják az Alaptörvény szellemiségét.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes