Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét jelenleg betöltő Franciaország képviseltette magát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Igazgatósága (NI) által rendezett, már hagyományosnak számító Nagyköveti Fórumon. A Ludovika Főépületben tartott est vendége Franciaország budapesti nagykövete, Pascale Andréani volt, aki szólt az elnökség programpontjairól és az Európai Unió (EU) jelenlegi kihívásairól.
A francia elnökség „különösen viharos időkben” kezdte meg munkáját – hangsúlyozta köszöntőjében az NKE nemzetközi rektorhelyettese. Koller Boglárka Jean Monnet francia politikust idézve leszögezte: „Az Unió nehéz idők gyümölcse”. Nemcsak a régóta jelenlévő pandémia, hanem az egyre veszélyesebb ukrán válság is eme problémák közé tartozik. „Egyetemünkön számos képzés és program áll rendelkezésre, melyek az európai integráció előremenetelét szolgálják, így biztosítva platformot a kihívások megvitatására” – hívta fel a figyelmet Koller Boglárka. Beszédét Jean Monnet újabb idézetével zárta: „A krízis lehetőséget ad a fejlődésre.”
Újjáépítés. Erő. Összetartozás érzete. Ezek a francia elnökség jelszavai – szögezte le Franciaország budapesti nagykövete. Pascale Andréani hozzátette: a Római Szerződések óta ezek a szavak adják az Európai Unió működésének alapját, amihez a francia elnökség alatt ragaszkodni fognak. A nagykövet a legfontosabb feladatuknak az ukrán válság kellő kezelése mellett a balkáni és az észak-afrikai válságövezetek békéjének megteremtését tekinti. Mindehhez az EU Fehér Könyve szolgál alapul, mely meghatározza a közös európai védelmi fellépések eljárásait. Hozzátette: meg kell találni a krízisek utáni gazdasági és szociális helyreállítás leghatékonyabb módját, az általános európai minimálbér e megoldások egyike lehet. „Macron elnök a nemek közötti egyenlőség elérését szintén jelentős feladatnak tartja” – mondta Pascale Andréani.
Az EU tagállamaival kapcsolatban hangsúlyozta: „Mind azt szeretnénk, hogy a jogállamisági kérdésben megtaláljuk a közös pontot, kompromisszumot kössünk.” Az Európai Bíróság nemrég hozott döntésére reflektálva úgy fogalmazott: fontos egy olyan konzultáció lefolytatása, mely által könnyebben megérthetjük az uniós állampolgárok gondolkodásmódját. Emellett a nagykövet rámutatott az Erasmus+ program jelentőségére, melyet az EU egyik legnagyobb tudományos sikerének tartja. Az európai sokszínűség erősebbé tesz minket – nyomatékosította Pascale Andréani, így hajlandónak kell lennünk a kompromisszumra, egymás megértésére, és ehhez a francia kormány mellett a többi tagállamnak is tartania kell magát.
A következőkben kerekasztal-beszélgetés formájában vitatták meg az EU soros elnökségének mindenkori kihívásait. A franciák nagyon erős elkötelezettséggel rendelkeznek, ami az 1789-es forradalom óta befolyásolja az európai ideálokat – taglalta az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) egyetemi docense. Robák Ferenc nyugalmazott nagykövet többek között szólt arról is, hogy a francia elnökség egyik fő célja a nyelvi sokféleség hangsúlyozása. „Sokan – főleg politikusok – úgy gondolkodnak, hogy az EU már egy kész, lezárt közösség, észre kell venni azonban, hogy a világ folyamatosan változik és minden nap újabb és újabb kihívásokkal szembesülünk” – tette hozzá. Robák Ferenc szerint a soros elnökség olyan országra esett, amely eddig is jelentősén kivette a részét az EU mindennapos működéséből, és nem változtat a tényen az sem, hogy ez nem egy nemzeti szintű elnökség.
„Az integráció kérdése már a magyar elnökség alatt napirenden volt, és a francia elnökség során még mindig kulcsfeladatnak számít” – mondta a nyugalmazott nagykövet. A nagykövethez hasonlóan megerősítette: „Az Unió a válságok során fejlődik a legtöbbet, így nagyon fontos a víziók megléte.” Ezekre reagálva Pascal Andréani kiemelte: „Ez a vízió nem magától fog létrejönni, de elengedhetetlen, hogy olyan emberek legyenek vezetői pozícióban, mint korábban Robert Schumann, akinek szintén volt egy álma.” Ezt erősítve a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, Fejérdy Gergely rámutatott: sok olyan francia politikust említhetnénk, akik az Európai Unió katalizátoraként működtek.
A következő kérdés az Afrikai Unió és az Európai Unió együttműködését érintette, mely által felmerült, hogy a pandémia alatt nyújtott segítség feltételekkel jár, mint például a jogrend tisztelete. A kérdés az, hogy képesek-e ezen országok ehhez tartani magukat, főleg, ha ez Közép-Európában is állandó téma? – fogalmazott az NKE ÁNTK Állam- és Jogtörténeti Tanszék egyetemi tanára, Pókecz Kovács Attila, aki az esemény moderátoraként volt jelen. Erre reflektálva a Pascal Andréani úgy vélekedett: az elnökségi programot átszövi az a frankofón értékrend, melynek köszönhetően korábban is sikeresen oldották meg a kialakult válsághelyzeteteket. Majd ezt kiegészítve leszögezte: „Nehéz összehasonlítani az afrikai viszonyokat az európai jog- és értékrenddel, de kötelességünk ott segíteni, ahol tudunk.”
Szöveg: Gyalog Kincső, Pap Melinda Patrícia
Fotó: Szilágyi Dénes