Idén mintegy 1003 milliárd forintot fordít Magyarország védelmi kiadásokra, az összeg 51 százalékát haditechnikai eszközök beszerzésére szánják, ilyen a NATO-ban sehol sincs – erről beszélt Benkő Tibor honvédelmi miniszter az Oktatási Központban tartott előadásában. A tárcavezető a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) állománya és a honvéd tisztjelöltek, civil hallgatók előtt hangsúlyozta: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program középpontjában a katona áll, az új eszközökhöz jól felkészült honvédtisztek kellenek, amihez gyakorlatorientáltabb képzés szükséges, ebben számít a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE).
„A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program abba a fázisba érkezett, amikor már jó ideje láthatóak az egyértelmű eredmények és láthatóak azok a célok, amilyen irányokba tovább kell menni” – jelölte meg a legfelsőbb szintű vezetői iránymutatásokat adó miniszteri előadás célját köszöntőjében Pohl Árpád dandártábornok. A HHK dékánja hangsúlyozta: a változások közvetlenül érintik a honvéd tisztképzést, kidolgozás alatt van annak új rendszere, zajlik a Zrínyi Campus fejlesztésének előkészítése, és a honvéd tisztjelöltek új jogállásáról szóló törvényt is elfogadta az Országgyűlés.
„Rendkívül fontos számunkra, hogy a jövő nemzedékének a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és azon túl is olyan felkészítést tudjunk adni, amellyel Önök majd az életben tudnak boldogulni” – fogalmazott előadása kezdetén Benkő Tibor. A miniszter a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program elindításának indokai között említette a biztonsági környezet romlása által megkövetelt harcászati képességek fejlesztésének szükségességét, de az ország múltból eredő értékeit is. A tárcavezető szerint az illegális migráció, a hibrid hadviselés, a kibertér műveleti területté válása, de a terrorizmus térnyerése, a járványok korának beköszönte és az instabil államok okozta veszélyek is indokolják a kormányzati célkitűzést: egy modern, ütőképes, a hazájáért elkötelezett hadsereg igényét. Benkő Tibor az orosz-ukrán feszültség kapcsán beszélt arról, hogy a kormány álláspontja szerint a konfliktust párbeszéddel, diplomáciai úton kell rendezni, NATO-erők magyarországi állomásoztatására pedig nincs szükség, mert a szövetségi rendszer jelenléte a székesfehérvári Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság vagy Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság révén garantálja régiónk stabilitását.
A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot indulása idején „Zrínyi 2026” névvel illették, manapság azonban már 2030-2032-es kitekintéssel zajlik a tervezés, ám a fejlesztések középpontjában továbbra is az ember, a katona áll, akinek kiszámítható életpályamodellt kínálnak folyamatosan emelkedő illetményekkel – hangoztatta Benkő Tibor, aki szólt a hazafias és honvédelmi nevelésről, de az Önkéntes Tartalékos Rendszer sikereiről is. Utóbbi kapcsán megjegyezte: míg 2010-ben 17 önkéntes katona volt, mára ez a szám meghaladta a 11 ezret, néhány éven belül pedig elérheti a 20 ezer főt. A honvédelmi miniszter a haditechnikai beszerzések mellett a hazai hadiipar újraélesztéséről is beszélt, kiemelte a kutatás-fejlesztés-innovációt, amiben számít a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő tudásbázisra. A miniszter szerint fontos, hogy az NKE-n zajló tisztképzés gyakorlatorientáltabb legyen, számos olyan oktatóval, akik akár itthon, akár külföldön nagy tapasztalatra tettek szert szakterületükön. Benkő Tibor elmondta: megújítják a tisztképzés szerkezetét, amiről folyamatosan egyeztetnek az egyetemmel. „Egy nemzeti kormány mindig törekszik nemzete békéjének, biztonságának az önerővel történő ellátására”, az erős Magyar Honvédségre pedig nemcsak a NATO erősítése, hanem az ország megvédése miatt is szükség van – hangsúlyozta a miniszter, aki úgy látja: az idei 1003 milliárd forint után 2024-re hazánk várhatóan eléri a NATO által megkívánt, a GDP 2 százalékát kitevő védelmi költségvetést.
Az előadás után a hallgatóság soraiban helyet foglalók egyebek mellett a T72-es harckocsik jövőjéről, a jövőben létrehozandó új harcirepülő századról, a csapásmérő drónok beszerzéséről és a nemzetközi biztonság – és védelempolitika szakos hallgatókkal szembeni elvárásokról is kérdezték a minisztert, akinek válaszairól a Bonum Publicum című egyetemi magazin márciusi számában olvashatnak.
Szerző: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes