NAV – A gazdaság digitalizálásának motorja

A koronavírus-járvány közel két éve határozza meg életünket. A pandémia kezdetén rövid idő alatt – kivétel nélkül szinte – minden közigazgatási szerv, korábban nem tapasztalt mennyiségű feladattal szembesült. Nem volt ez másként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) esetében sem: visszaállított határellenőrzés, karanténmegfigyelések és átalakuló csempészet. A hatóság azonban még ebben, a kihívásokkal teli környezetben is tudott digitális újdonságokkal szolgálni a lakosság számára. A közelmúltban dandártábornokká kinevezett Bakai Kristóf Péterrel, a NAV vámszakmai szakfőigazgatójával beszélgettünk.

Miben változtak a NAV feladatai az elmúlt időszakban?

A pandémiás időszak sok tekintetben nagy kihívás volt a szervezet számára. A járvány számos területen érintette a hivatal munkáját: adóztatási, végrehajtási, vámszakmai és egyéb területeken is. Kifejezetten éreztük a hatását a vámeljárások rendszerében, hiszen 2020 elején az Európai Bizottság a vámmentességi rendelet alapján úgy döntött, hogy a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható termékeket, bizonyos feltételekkel, vám- és áfamentesen lehet szabad forgalomba bocsátani. Ebben az időszakban nagyon sok ilyen eljárást folytattunk le úgy, hogy a gyors áruvizsgálattal a felmerülő termékbiztonsági kockázatokat is kezeltük és eljárásaink nem okoztak késedelmet a védekezéshez szükséges eszközök logisztikájában. A külkereskedelmi áruforgalom nem esett vissza jelentősen, ami nem csupán a légi forgalomra volt igaz, hanem a közúti és vasúti forgalomra is. A vámellenőrzéseket végző kollégáink védelme érdekében külön szabályokat hoztunk, hiszen a kezdeti időszakban nem tudtuk pontosan, hogy a vírus meddig életképes különböző felületeken – például nejloncsomagolásokon, papírdobozok felületén. Azonban idővel a kezdeti bizonytalanság megszűnt, és szabályozott, biztonságos környezetben tudtuk az áruforgalmat ellenőrizni. A pandémia alatt részt vettünk a karanténintézkedések ellenőrzésében is. Az állampolgárok életének megóvása, a közrend, közbiztonság fenntartása érdekében szükségessé vált, hogy a NAV pénzügyőrei a Rendőrséggel együtt teljesítsenek szolgálatot. Ezzel a legjobb tudásunk szerint részt vállaltunk olyan tevékenységekben is, amelyek nem tartoznak a NAV alapfeladatai közé, és ez jelentős többletterhet rótt az állományra. A járvány egyik első intézkedéseként több ország korlátozta határain a személy- és áruforgalmat. Így volt ez hazánkban is. Kollégáink részt vettek a belső határokon visszaállított határforgalom- ellenőrzésben. Mivel tavaly januárban a legnagyobb kockázatot a határforgalmat ellenőrző állomány esetében azonosítottuk, elrendeltük a végrehajtó állomány ellátását védőeszközökkel. Kötelező maszk- és kesztyűhasználatot, valamit kézfertőtlenítést írtunk elő.

Milyen hatással voltak a járvány-ügyi korlátozások a csempészetre?

A csempészetnek hullámzó a dinamikája, amely leginkább az ukrán határon zajló cigarettacsempészet esetében figyelhető meg. Amikor bezártak a kis határátkelők, és lecsökkent a nagy határátkelőhelyek személyforgalma, a csempészek számára két lehetőség maradt: a teherforgalom – amit még szigorúbban ellenőrzünk –, illetve a zöldhatár. Ebben az időszakban megnőtt a csempészek zöldhatáros aktivitása. Amikor idén újra megnyíltak a határok, a jogsértők egy része visszaszivárgott az átkelőkre.

Előfordult nagyobb fogás az elmúlt időszakban?

Több jelentős, csempészettcigaretta-fogás is volt belterületen. A dohánytermék egyszerre nagy tömegben behozott csempészáru, nagy hasznot tudnak realizálni rajta a szervezett bűnözői körök. Nemrég volt is rá példa, hogy – történelmi léptékben is – nagy mennyiséget fogtunk a Dunán, só közé rejtve, egy uszályon. A NAV pénzügyőrei 2,8 millió doboz adózatlan cigarettát foglaltak le, amelynek értéke csaknem 5,5 milliárd forint. A hajók átvizsgálása nem könnyű feladat, hiszen általában nagy mennyiségű, ömlesztett árut visznek. Vasúton már tudunk röntgent alkalmazni a vagonokon: van belőle Eperjeskén, épül egy Záhonyban, és tervezünk egyet a Budapest–Belgrád vasútvonalra, Kelebiára is. A röntgenberendezés a közúton és kötött pályán zajló kereskedelem ellenőrzésében nagy biztonsággal működik, de hajók esetében más megoldásra lesz szükség.

A járvány következtében új lökést kapott a digitalizáció. Hogyan teljesítettek a NAV digitális platformjai?

A hivatal eddig is magas szinten digitalizált állami szerv volt, és ez a szolgáltatáscsomag jól vizsgázott a koronavírus-járvány ideje alatt is. A NAV élen jár a digitalizációban, és ez nem pusztán gazdaságpolitikai szlogen. A gazdaság digitalizálásának motorjaként, elsők között vagyunk az ügyfél és a hivatal közötti kapcsolat elektronikus megoldásaiban.
A vámterület esetében ez az eljárások több mint 99 százalékában maradéktalanul teljesül. Az adatok elektronikusan érkeznek, és elektronikusan adjuk ki a határozatokat is. Úgy gondolom, nem csupán ügyfeleink előtt, hanem munkáltatóként is jól teljesítettünk. Bár a szolgálatteljesítés nem tartozik az otthon végezhető munkák közé a vámszakmai és a rendészeti szakterületen, a hivatal egészét tekintve voltak olyan időszakok, amikor egyszerre több ezer kolléga dolgozott otthonról, ami nemcsak a feladatszervezésben, hanem az informatikánkban is új szituációt teremtett.

A vámszakma kimondott küldetése, hogy a jogszerű kereskedelem könnyítésével és hatékony vámellen-őrzésekkel teremtsen egyensúlyt. Ez hogyan valósul meg a gyakorlatban?

A vámeljárások során az áruk 5-6 százaléka megy át vámellenőrzésen. Ennek a mennyiségnek nagyjából a felét teszi ki a fizikai áruvizsgálat. A többi szállítmány vámellenőrzés nélkül, de kockázatelemzés mellett kerül szabad forgalomba. A nagyvállalatok megbízható logisztikai és számviteli rendszereit gyakran ellenőrizzük, így ezek nem hordoznak magukban nagy kockázatot, folyamataik átláthatók és ellenőrzöttek. Részükre, akár engedélyezett gazdálkodói (AEO) státuszt is biztosítunk, ha ezt kérik, és a feltételeknek megfelelnek. A NAV érzékeny kockázatelemzési rendszert működtet, amely a vámeljárások közül rámutat arra az 5-6 százalékra, amelyet vizsgálni érdemes. Ez a gépi tanuláson alapuló rendszer a vámügyi és adóügyi kockázatokat együtt képes elemezni. A rendszer folyamatos fejlesztésével a szervezet ellenőrzései precízebben fókuszálhatók. Emellett természetesen szükség van véletlenszerű vámellenőrzésekre is, amelyek célpontját a kockázatelemzési rendszer algoritmusai vagy emberi döntés alapján választjuk ki, előre meghatározott kvótának megfelelően.

Idén júliustól gyökeresen megváltozott az Európai Unión kívülről érkező küldemények vámeljárása. Mi a változás lényege, és mi hívta életre a módosítást?

Az intézkedés oka alapvetően nem a vám beszedése, hiszen ezen küldemények – ha értékük a 150 eurót nem haladja meg – alapvetően továbbra is vámmentesen érkeznek az Európai Unió területére. Az új előírások szerinti vámeljárást az unió áfairány-elvének módosítása tette kötelezővé, hiszen az importhoz kapcsolódó áfát a vámeljárásban kell beszednünk. Júliusig a harmadik országbeli kereskedők versenyelőnyt élveztek, hiszen huszonkét euró értékig nem kellett sem vámot, sem áfát fizetniük. Jelenleg – a huszonkét eurós határt eltörölve – minden, harmadik oszágból érkező csomag áfaköteles. Az áfairányelv módosítása nem csupán a harmadik országokra vonatkozik, hanem az unión belül is létrehoz egy rendszert, amelyben a webshopnak a vásárló állama szerinti áfát kell felszámítania, amelyet utána a szállítási cím szerinti ország adóhatóságának kell megfizetni. A módosítással az unión belüli vállalkozásokkal szembeni, harmadik országbeli versenyelőny megszüntetése volt az alapvető cél.

Látszódik átrendeződés a korai tapasztalatok alapján?

Nehéz ezt megválaszolni. Ezt megelőzően a huszonkét euró értéken aluli küldeményekre nem kellett külön írásos vámáru-nyilatkozatot benyújtani (elég volt azt a küldeményen feltüntetni) – tehát ezek a küldemények a NAV rendszerében nem jelentek meg –, így csupán becsléseink vannak. Jelenleg már minden elhanyagolható értékű (a belső értékük a 150 eurót nem haladja meg) küldemény csökkentett adattartalmú vámáru-nyilatkozattal szerepel a nyilvántartásunkban, amelyen többek között szerepel a feladó, a címzett, a küldemény értéke és a tarifaszám. Ha számszerűleg vizsgáljuk ezeket, az első három hónapban (júliustól szeptemberig) 6,5 millió vámáru-nyilatkozat készült, amely adatot összehasonlíthatjuk a normál kereskedelmi forgalomra elvégzett vámkezelések éves, átlagos 800 ezres számával. A közelmúltban létrehoztunk egy ehhez kapcsolódó, új alkalmazást – az eVÁM-ot –, így nem csupán az automatikus vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszerünk újult meg, de a természetes személyek részére ügyfélbarát felületet is biztosítunk a nyilatkozatok webes beadására. Az új rendszer megbízható működésének köszönhetően kijelenthető, hogy a Budapest Airport által kiépített infrastruktúrán Magyarország, a Kínából légi úton érkező e-kereskedelmi csomagok regionális elosztóközpontjává vált: vagyis a harmadik országból érkező küldemények nálunk lépnek be az unió területére, és egy jelentős része innen már vámkezelve megy tovább más uniós tagállamokba.

A közeljövőben várható hasonló mértékű változás más területen is?

A lakosságot érintően nem, azonban sok fejlesztés van folyamatban vámterületen. Létezik egy többéves váminformatikai fejlesztési keretterv, amelyet az EU-val együtt alkotnak és valósítanak meg a tagállamok. Ebben sok feladatunk van. De ez elsősorban azt a pár tízezres vagy százezres ügyfélkört érinti, akik külkereskedelemben vesznek részt, nem pedig a lakosságot.

Több mint tíz éve tölt be különböző vezetői pozíciókat a NAV-nál. Hogyan jutott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik jogelőd intézményéből a szakfőigazgatói székig?

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Karán határőr szakon végeztem, amely akkoriban a jelenlegi dékán, Kovács Gábor rendőr dandártábornok vezetése alatt működött. Szerettem Szentendrére járni, ahol nagyon jó közösség része lehettem. Az itt kapott vezetői felkészítés messzemenőkig kielégíti azt az igényt, amit ma a közigazgatás támaszt a vezetőivel szemben. Ezt követően – szintén itt – elvégeztem a biztonság- és védelempolitika mesterszakot, főként nemzetközi téren szélesítette látókörömet. Ezt a tudást kamatoztatva több éven keresztül vezettem a hivatal Nemzetközi Főosztályát, majd később, 2018-ban kértek fel vámszakmai szakfőigazgatónak. Idén, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének ünnepén pedig dandártábornokká léptettek elő; nagy elismerés nem csupán számomra, hanem a szakterület és munkatársaim számára is; csapatmunka eredménye.

Mire emlékszik vissza szívesen egyetemi éveiből?

A futópályára és arra a gondoskodó és emberséges hozzáállásra, ahogy a Testnevelési Intézet állt egy nem feltétlenül rossz képességű hallgató fizikai felkészítéséhez. Nagyon sok energiát fektettem abba, hogy kettesem legyen testnevelésből...

Nemrég ünnepelte harmincéves fennállását a Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszéke. Mit gondol a képzésről?

Egy szakma életében fontos pillanat, amikor a vállalati tanfolyamokon túllépve bekerül akár a szakképzés, akár a felsőoktatás rendszerébe, tudományos teret nyitva maga előtt. A rendőrök kicsit előttünk járnak ebben, de harminc évvel ezelőtt a vám- és pénzügyőri szakma is kilépett erre a tudományos porondra. A vámhatósághoz és alapvetően a NAV-hoz sem túlnyomórészt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről (NKE) jönnek munkavállalók, hanem a felsőoktatás teljes spektrumából. Sokrétű, szerteágazó hivatalunk munkatársainak nagy része nem egyenruhás: tizenhétezren dolgozunk itt, közülünk körülbelül háromezer-nyolcszáz hivatásos van, amiből kétezer-hétszázan az általam vezetett szakterülethez tartoznak. A hivatalban különböző küldetéseket valósítunk meg: más a küldetése a szervezett adócsaláson dolgozó nyomozótisztünknek, más a határon kamionokat ellenőrző vámtisztnek, a végrehajtóknak és az adóügyi ügyfélszolgálati munkatársaknak. A vámigazgatási és rendészeti szakterületen nagyon elégedettek vagyunk az NKE-n végzett hallgatók felkészültségével, hiszen ők a közigazgatást más szemszögből látják, mint a civil egyetemekről érkezett munkatársaink.

Hogyan tudjuk felkészíteni hallgatóinkat a következő harminc évre?

Öntanuló és önfejlesztő rendszerekkel, ebben tanszékünk élen jár. Nem csupán megvalósítja a megrendelői elvárásokat, de tudományos műhelyként kutat is. Az egész rendszer kulcsszereplője az ember; a fiatal generációkkal pedig teljesen más megközelítésben kell foglalkozni, hogy közép- vagy hosszú távon a köz szolgálatában tartsuk őket. Tanszékünk aktív szerepet vállal abban, hogy a NAV ne váljon elöregedő céggé, és vonzó legyen a fiatalok számára.

Nemcsak a munkában, hanem szabadidejében is a közt szolgálja. A Budapesti Önkéntes Mentőszervezet és a Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület elnökeként is tevékenykedik.

2004-ben hoztunk létre egy önkéntes polgári védelmi egyesületet a XII. kerületben, kifejezetten a polgári védelem mint humanitárius feladatrendszer megvalósítására. Évekkel később a fővárosi katasztrófavédelem igazgatója felkért egy budapesti szervezet megalakítására, azzal a céllal, hogy szervezzük rendszerbe a sokszereplős önkéntes mentést. A Budapest Önkéntes Mentőszervezet hat éve működik, és mára az ország legjelentősebb önkéntes mentőszervezetévé vált. Nagyjából negyven tagszervezetünk van, akik munkáját fővárosi szinten koordináljuk. Ez nem egyszerű feladat: az önkéntes tűzoltóktól, a vízimentőkön keresztül, a kötéltechnikai mentőkön, keresőkutyásokon át, sokféle önkéntes mentő dolgozik velünk. A szervezet elnökeként szoros kapcsolatot ápolok a NKE Katasztrófavédelmi Intézetében működő Önkéntes Katasztrófavédelmi Szolgálattal, ami jelentős értéket képvisel egyesületünkben. Az egyetem hallgatóinak részvétele az egyesület munkájában két okból fontos: szolgálatuk által betekintést nyernek az önkéntesek életébe, másrészt jelenlétükkel tovább erősödik a Budapest Mentőszervezet, aminek köszönhetően a főváros katasztrófák elleni védelme erősebb lett.

Az írás a Bonum Publicum magazin decemberi lapszámában jelent meg.

 

Szerző és fotó: Szilágyi Dénes