A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapítása óta kiemelt cél az egykori Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia hagyományainak őrzése, amelyek közé tartozik az olyan
materiális értékvisszahozás, mint a park területén egykor megtalálható szobrok visszaállítása. Az egyetem vezetése által kitűzött cél lassan megvalósulni látszik: az Orczy-parkba egymás után érkeznek a bronzból öntött szobrok és másolatok. Az eddig felavatott, és a később érkező alkotásokról Csikány Tamás dandártábornokkal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettesével beszélgettünk.
„1938-tól a fegyvernemek védőszentjeinek szobrokat állítottak az akadémia kertjében. Szent László és Szent Borbála szobrai a főépület nagyrét felőli oldala előtt kaptak helyet, a lovasság védőszentjének, Szent Györgynek a szobrát a nagyrét déli oldalán, míg az 1941-ben felavatott Szent Kristóf-szobrot a csónakázótótól északra helyezték el. A tüzérek védőszentjének egy másik szobrot is emeltek az akadémia tüzérszárnyában. Egy kivételével mindegyik műalkotás Oláh Sándor munkája. A főépület hátsó falánál álló Borbála-szobor Dabóczi Sándor alkotása. Innentől fogva a végzős akadémikusok felavatásuk előtt mindenkor megkoszorúzták vezérlő eszményképeik szobrát” – olvasható a Zrínyi Kiadó online könyvtárában. A négy szobor a II. világháború után különböző helyekre került, ma is közterek díszei.
Szent László, a gyalogság védőszentje
A legújabb szobormásolat, amelyet visszahelyeztek az Orczy-parkba, Szent Lászlót, a gyalogság védőszentjét ábrázolja. Az 1938-ban felállított műalkotást Oláh Sándor készítette, azonban a szobor a II. világháborút követően Sümegre került, és ma is ott áll. Szent László bronzszobrának másolata Lestyán Goda János szobrászművésznek köszönhetően az Orczy-kertben, a Campus körúton, az Oktatási Központ mellett kapott helyet. „Reméljük, ez a hely a jövőben méltó helyszíne lesz a fegyvernemi nap ünnepségének is, s talán nem oly soká a gyalogosok, lövészek zarándokhelyként fogják tisztelni. Az egykori szoborállítók akaratának megfelelően” – fogalmazott Csikány Tamás.
Buttler János – Az Akadémia legbőkezűbb támogatója
A Ludovika Akadémia alapításánál gróf Buttler János kiemelkedő szerepet vállalt: pénzadománya megkönnyítette az intézmény indulását. Már 1872-ben felmerült egy, a gróf tiszteletére készült szobor állíttatása, de csupán 1903-ban avatták fel Senyey Károly jól sikerült művét, szemben az Akadémia főépületének hátsó homlokzatával. A II. világháború után elkerült szobor a Hadtörténeti Múzeum kertjéből származott vissza először a főépület lépcsőházába. Gróf Buttler János hatalmas büsztje jelenleg méltó helyen van, a róla elnevezett kávézó hátsó, fákkal körülölelt terét díszíti.
Szent Borbála, a tüzérek védőszentje
Dabóczi Mihály, erdélyi mester 1939-ben – a háborús idők bronzhiánya miatt alumíniumból – készített alkotása a Komló község Szent Borbáláról elnevezett római katolikus templomában található szobor másodpéldánya, amely jelenleg a tápiószentmártoni Borostyán Idősek és Mozgáskorlátozottak Otthona parkjában található. A tudományos rektorhelyettes kiemelte, akár visszaigénylésről is lehetne szó, azonban nem szeretnék a köztereken már megszokott műalkotásokat „elvenni a lakosságtól”. A szobor bronzból készülő másolata hamarosan elfoglalhatja méltó helyét az Orczy-parkban.
Szent György, egykor a lovasság, ma a rendőrség, belügyi dolgozók védőszentje
Szintén Sümegen található Oláh Sándor harmadik bronzszobra, amelynek másolatát a Rendészettudományi Kar hallgatói által gyakran látogatott területre tervezik felállítani. A Sümegen található alkotásokat a város önkormányzata a Hadtörténeti Múzeum kertjéből igényelte meg, feltehetően díszítő funkciójuk végett.
Szent Kristóf, a gyorscsapatok védőszentje
Az 1941-ben felavatott, szintén Oláh Sándor keze munkáját dicsérő alkotás ma Tápiógyörgye központjában áll. Reményeink szerint a következő év elején készülhet el a bronzmásolat, és a tervek szerint az Orczy-tó partjának valamely pontján kap majd helyet – hiszen „Kristóf közelében mindig kell lennie víznek” – szögezte le Csikány Tamás. A szobor kapcsán kiemelendő, hogy a katonák az áldást nem fegyverekre vagy harcra kérték, hanem arra, hogy a gépkocsizók és a harckocsizók, kerékpározók mindennapi feladataik teljesítéséből, emberségüket megtartva, épségben térhessenek haza.
Tisztelet az alapítónak: a Mária Ludovika-szobor
Az Orczy-parkban található köztéri szobrok közül a legpatinásabb a Mária Ludovika-szobor, amely mind közül a legszorosabban kötődik az egyetem történetéhez.
Az 1903 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal jelenlegi helyén álló, háromalakos szoborcsoport a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia alapításának állít emléket. A középső szobor Mária Ludovika királynét ábrázolja, aki, mint köztudott, koronázási ajándékából ötvenezer forint felajánlásával segítette a katonai tanintézet létrehozását.
A szobor azt a képzeletbeli mozzanatot örökíti meg, amikor a királyné átnyújtja az Akadémia alapítólevelét a tőle balra álló József nádornak, az akadémia megvalósítását szorgalmazó főhercegnek. A királyné jobbján Buttler János grófot mintázta meg a szobrász, aki a Ludovika Akadémia létrejöttét szolgáló alapítvány létrehozója és legbőkezűbb adakozója volt. A szobor tervét a Ludovika akadémikusai készítették.
A szobrok felújítsa mellett új büsztök felállítása is a Ludovika gyűjteményének helyreállítását, bővítését mutatja. A négy kar tiszteletére a hatalmas Buttler-büszt helyére készített szoborcsoport a Ludovika Főépület félemeleti lépcsőfordulójában találta meg méltó helyét, hangsúlyozta Csikány Tamás, tudományos rektorhelyettes.
Az írás a Bonum Publicum magazin októberi lapszámában jelent meg.
Szöveg: Pap Melinda Patrícia
Fotó: Szilágyi Dénes