NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

A magyar katonaorvosokat az egész világon ismerik és elismerik

1950 nyarán, a koreai háború kitörése után magyar orvosok – a szakma szinte minden területéről – utaztak a hadszíntérre, hogy munkájukkal segítsék a fegyveres harcok észak-koreai sebesültjeinek gyógyítását. Több mint kétszáz magyar orvos, nővér és egészségügyi munkatárs vett részt a távol-keleti misszióban 1957-ig.

„A magyar egészségügyi csoport elment, de munkájának eredménye örökké itt marad a koreai és a magyar nép közötti nemzetközi barátság jegyében!” – olvasható Csoma Mózes történész, Korea-kutató, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában frissen megjelent könyvének egyik oldalán. A Pro Militum Artibus sorozatban megjelent kötet bemutatójának a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) adott otthont november 29-én. A fentebb idézett szöveg egy 1957-ben emelt emlékoszlopon még ma is látható az Észak-Hvanghe tartomány jelenleg is működő (egykor Rákosi Mátyás Kórház névre hallgató) Népi Kórházának kertjében. A szerző Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Koreai Köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea – Magyar orvoscsoportok a Koreai-félszigeten 1950–1957 című kötetében arra vállalkozott, hogy az elérhető források alapján rekonstruálja a magyar orvoscsoportok koreai tevékenységét a jelzett időszakban.

 „A kötet hadtörténeti, katonaiorvoslás-történeti és diplomáciatörténeti szempontból is hiánypótló mű, amely egyrészt tudományos igénnyel megírt munka, másrészt rendkívül izgalmas, letehetetlen olvasmány, tele Rejtő Jenői-i fordulatokkal” – jellemezte a könyvet bevezetőjében P. Szabó Sándor, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kína-tanulmányok Tanszékének tanszékvezetője.

A Koreai-félsziget mindig is nagyhatalmak ütközőzónája volt Kína és Japán között – hangsúlyozta a szerző, aki Magyarország szöuli nagykövetségéről online jelentkezett. Csoma Mózes ismertette a Koreai-félsziget történelmét és a magyar-koreai kapcsolatok legfontosabb mérföldköveit a 19. századtól napjainkig.

Tudománytörténeti kuriózumnak nevezte a könyvet a Pro Militum Artibus sorozat szerkesztője, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője. Padányi József vezérőrnagy rámutatott: minden missziónak van szakmai és emberi hozadéka. Az orvos kollégák szakmai tapasztalatai, valamint az emberi kapcsolatokban kialakuló erős kötelékek, az „együtt szolgáltunk” más közegben nem megtapasztalható, nem értelmezhető érzése.

A könyv a magyar katonaorvoslás tűpontos dokumentációja, igazi gyöngyszem, méltatta a kötetet a könyv szakmai lektora, Svéd László orvos altábornagy, a Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatának egykori főnöke. Kiemelte: a magyar katonaorvosokat az egész világon ismerik és elismerik. A könyv szereplőit, azaz a missziót teljesítő orvosok egy részét személyes is ismerte, de csak a könyvből tudta meg, hogy szolgáltak a koreai háborúban.

A kiadvány azért is különleges, olyan megtörtént eseményeket tár elénk, melynek részleteiről eddig nem sokat tudtunk.

 

Szöveg: Páhy Anna

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: Csoma Mózes