A gyakorlatias tisztképzésé a jövő

A világ egyik leginkább gyakorlatorientált tisztképzése a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon zajlik, a honvéd tisztjelöltek tanulmányaik alatt egy tanévnyi időt töltenek gyakorlatokon – hangzott el a tisztképzés megújításáról rendezett szakmai konferencián a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében. A rendezvényt M. Szabó Miklós altábornagy, hadtörténész, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektora emlékére ajánlották.

A konferencia célja egy olyan gondolatébresztő, vitaindító sorozat elindítása, amely segítheti a Magyar Honvédség Parancsnokságát, döntéshozóit abban, hogyan alakítsák a tisztképzést a változó világban, új körülmények között – mondta megnyitójában Csikány Tamás dandártábornok, az MTA Hadtudományi bizottság elnöke, az NKE tudományos rektorhelyettese.

A konferencián Szenes Zoltán ny. vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke a katonai felsőoktatás átszervezését generáló, motiváló tapasztalatokat mutatta be, amelynek végeredményeként előbb létrejött a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE), majd a folyamat végén a ma ismert forma, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A ZMNE élen járt a bolognai folyamatban, bevezette a többciklusú képzést és beilleszkedett a civil felsőoktatásba, tudományos életbe. Megoldásait később átvette az NKE is, amelynek keretében ma a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar felelőssége, hogy állja az egyetemen belüli versenyt, vigye tovább a katonai felsőoktatás hagyományait és kihasználja az integráció előnyeit – tette hozzá Szenes Zoltán.

Az elmúlt 30 év a feladatok átalakulását hozta a haderő számára, átalakult a biztonsági környezet, a katonák külföldi missziókban vesznek részt, mindez új helyzetbe hozta a katonai felsőoktatást. A perspektívákról Boldizsár Gábor ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Oktatási, Tudományszervező és Kulturális Főosztályának vezetője beszélt. A jövőt segítő perspektívák  között az ezredes a hivatásrendek szoros együttműködésének  szükségességét, a tervezést és előrelátást, a folyamatos szakmai párbeszédet és a katonák munkájába vetett bizalmat emelte ki.

A katonai felsőoktatásban megszerzett ismereteket a gyakorlatban kell hasznosítani, a kiképzés kapcsán manapság a hadviselés változásai (hibrid hadviselés, migráció jelentette kihívások) és a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében érkező új eszközök jelentik a kihívásokat – erről Lippai Péter dandártábornok a Magyar Honvédség Parancsnoksága Kiképzési Csoportfőnökség csoportfőnöke beszélt.  

„A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyedülálló tudásközpont, Magyarországon nincs még egy ilyen” – fogalmazott előadásában Pohl Árpád dandártábornok, dékán. A HHK élen jár a gyakorlatias oktatásban is, a világ egyik leginkább gyakorlatorientált képzés ott zajlik, a honvéd tisztjelöltek 29 hetet, egy tanévet töltenek különféle gyakorlatokon, egyebek mellett nemzetközi környezetben is. Mindehhez 21. századi fejlesztések társulnak, Pohl Árpád ezek között említette a VR labort, a Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság által nemrégiben adományozott hírközlési labort, vagy az elektronikai hadviselés szimulátort és a szolnoki repülő tanszékekre telepített teszthajtóművet, drón szimulátort és repülésélettani laborokat. Mindez számos kihívást állít az oktatás elé. A HHK dékánja szerint emelni kell az egyetemi minőséget, a tisztképzés folyamatos reformja szükséges, de gondolkodni kell azon is, hogy évente ne csak 500 középiskolás érdeklődjön a honvédtiszti pálya iránt. Előadása végén Pohl Árpád bejelentette: mivel a konferencia M. Szabó Miklós altábornagynak, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektorának állít emléket, tervezik egy emlékkötet kiadását és a hadtörténészről elnevezett díszterem átadását is a következő évben.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatnak.

 

Szerző: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: tisztképzés