„Fontos lenne, hogy a mindennapjaink részévé váljék, amit e szobrok által üzenni kívánunk” – hangzott el Nagybaczoni Nagy Vilmos, Szemere Bertalan, Kvassay Jenő és Magyary Zoltán szobrainak avatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépületében november 16-án.
Az NKE rektora úgy fogalmazott: „a Ludovika múltjának, hagyományainak adósai vagyunk, és ezeket az adósságokat azzal próbáljuk leróni, hogy az intézményben valaha állt szobrokat, az itt kiállított műalkotásokat visszaszerezzük, vagy újra kiöntjük, hogy általuk egy jelenleg érvényes kerek, egész történetet mondjunk el mindenki számára, aki erre a campusra ellátogat.”
Koltay András megjegyezte: a Ludovika Főépületben található új szoborcsoport is ezt a célt szolgálja, valamint hozzátette: a négy jeles történelmi személy az Egyetem négy Karának jelképei.
Csikány Tamás dandártábornok beszédében Vanyúr István, a szobrok alkotójának munkásságát ismertetve hangsúlyozta: „köztéri szobrainál törekszik az élethűségre, olyan személyiségeknek állít emléket, akire egyértelműen hasonlítanak a szobrok.” Az NKE tudományos rektorhelyettese kiemelte: a képzőművész európai tanulmányútjai során szerezte azt az inspirációt, mely segítette őt a szobrok elkészítésében.
„Amikor portrészobrot kérnek, ezerféleképpen nyilvánulhat meg a művész – hangsúlyozta Vanyur István szobrászművész, aki kifejtette, hogy olyan történelmi figurákat mintázott meg, akik az egyetemi képzéshez köthetően tettek nagyszerű dolgokat, ezért megérdemlik, hogy emléket állítsanak nekik.
Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes, honvédelmi miniszter, katonai szakíró, aki hadnagyként végzett a Magyar Királyi Ludovika Akadémián 1905-ben.
Szemere Bertalan az első felelős magyar kormány belügyminisztere, az 1848-49-es szabadságharc idején, a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után Magyarország miniszterelnöke. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Kvassay Jenő vízmérnök, szakíró, a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezője, a mezőgazdasági vízműtan kutatója. Négy évtizeden át volt a magyar vízügy irányítója.
Magyary Zoltán a két világháború közötti korszak magyar polgári közigazgatás-tudományának legnagyobb hatású képviselője. A Magyar Közigazgatási Intézet megalapítója és vezetője. A róla elnevezett szellemi műhely, a Magyary-iskola jelentősen hozzájárul a közigazgatás-tudomány fejlődéséhez.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes