„Egységes közszolgálati etikára van szükség”

Nemcsak rombolni képes, hanem fegyverré is válhat a korrupció mérésére szolgáló index, talán ezért is érdemes vizsgálni, milyen tudományos megalapozottsággal alakítják ki azt az egyes országokra vonatkozóan - erről is szó volt a közszolgálati etika és integritás témájában rendezett konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az intézmény egyebek mellett a korrupció érzékelésére vonatkozó módszertan kialakítására indított kutatást.

„A totális kormányzás korszakába lépünk” – utalt a közszolgálati etika és integritás témakörének fontosságára megnyitójában Kis Norbert. Az NKE fejlesztési rektorhelyettese kifejtette: e témakör a jövő szempontjából döntő fontosságú, mert a kormányzati szektor egyre jobban átszövi a gazdaság, a kultúra és a társadalom minden területét, hatalmas támogatási törekvések vannak egyre kiterjedtebb eszközrendszerrel az elosztás és szabályozás terén. Ezért is érdemes a legtágabban megrajzolni a közszolgálati etika hatáskörét, amelyet nemcsak a kinevezett, hanem a választott, közfeladatot ellátó tisztviselőkre is vonatkoztatni kell, magyarán „egységes közszolgálati etikára van szükség” – hangoztatta Kis Norbert. Hozzátette: fontos annak felmérése is, hol tart a személyes szintű etikai tudatosság a közszolgálatban, ennek vizsgálatában „aktív és kezdeményező” a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Szintén hangsúlyos kell, hogy legyen az integritásképzés és kultúra, azaz az etika és integritás témakör beemelése az egyetemi oktatásba – zárta szavait a fejlesztési rektorhelyettes.

A műhelykonferencián az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője egy kutatásuk nyomán a korrupció érzékelésének Transparency International általi mérése módszertani gyengeségeiről beszélt. A szervezet Korrupció Érzékelési Indexét 1995-ben alakították ki, amely a közszférában a korrupció érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat az egész világon. Németh Erzsébet felhívta a figyelmet: a korrupció nemcsak romboló, demoralizáló erő, hanem fegyver is, amit különféle politikai erők kihasználhatnak. Azt is fontos tisztázni, hogy a szervezet percepciót mér, ami nem egyenlő magával a korrupcióval. A kutatásban feltárták azt is, hogy a Transparency International általi mérést támogató országok között van Svédország, Németország, Kanada, Ausztrália és az Egyesült Államok is, amelyek jobban szerepelnek a rangsorban, ez pedig a mérő szervezet függetlenségének fontos követelményére irányítja rá a figyelmet. Ráadásul a mérés alapjául szolgáló módszer sem mindig átlátható, az eredményeket tudományos lapban nem közlik, mégis a tudományos világ is használja azokat. A Transparency International 13 index alapján méri a korrupciós percepciót, sokszor nem tudni, mi, vagy kiknek a véleménye alapján. Az is kérdéseket vet fel, hogy az alkalmazott indexek milyen súllyal esnek a latba. Ugyanis van olyan ország, ahol három indexet használnak az értékelésre, másutt – például Magyarországon és a közép-kelet-európai országokban – tízet, ami torzító lehet, és nem alkalmas tudományos következtetések levonására – sorolta a módszertani gyengeségeket Németh Erzsébet.

A konferencián szó volt a 2012-ben létrehozott Magyar Kormánytisztviselői Kar munkájáról is. „A Magyar Kormánytisztviselői Kar a közszolgálatban ismert és tevékenysége is láthatóvá vált” – mondta el Palich Etelka elnök. Kiemelte: a köztestületet törvénnyel hozták létre, hazánkban kormánytisztviselői jogviszonyban dolgozó valamennyi tisztviselő kötelezően a tagja. Palich Etelka hitet tett amellett is, hogy a kar számára fontosak a közszolgálati etika szabályai és elvei. Az eseményen a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, valamint az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv elfogadásáról is szót ejtettek. Klotz Péter, a KÖFOP-2.2.3 projekt szakmai vezető helyettese a feladatok kapcsán elmondta: a belügyminiszter - a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek bevonásával - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével a korrupciós és integritási kockázatokkal fokozottan érintett álláshelyek és munkakörök feltérképezése érdekében létrehoz egy online adatgyűjtési felületet, adatfelmérést végez az államigazgatási szervek körében, ezeket elemzi és alkalmassá teszi a Nemzeti Védelmi Szolgálat központi kockázatelemzési szakrendszerét az adatok kezelésére. Szintén feladat, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat építse be szakrendszerébe a begyűjtött adatokat. A projekt egyik eredményeként nőhet a kontrollrendszerek hatékonysága – hangzott el.

 

A szakmai nap a KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú, „Kapacitásfejlesztés és szemléletformálás a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében” című projekt keretein belül valósult meg.

 

Szerző: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes