Könyvek 3. kiadása nem szokott tudományos körökben nagy port felverni. A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában elkészült Magyar jogi népszokások című monográfia kivétel. A 100 esztendeje született Tárkány Szücs Ernő megkerülhetetlen (megismételhetetlen?) fő műve ugyanis olyan páratlan gazdagságú korpusz, amelynek a 40 évvel ezelőtti első megjelenés óta sincs párja – a nemzetközi szakirodalomban sem.
Tárkány Szücs Ernő születésének 100., a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport megalakulásának 10. évfordulója alkalmából megrendezett jubileumi nemzetközi interdiszciplináris konferencián mutatták be a magyar jogi néprajz nemzetközi hírű kutatója monográfiájának 3. kiadását Hódmezővásárhelyen szeptember 30-án.
Vannak-e még és milyen jogi népszokásaink? Hol tart vajon ma jogi műveltségünk? Egy könyvbemutató tudósítója ekkora kérdésekre természetesen nem válaszolhat, de idézheti Tárkány Szücs Ernőnek először 1981-ben közzétett gondolatát: „…a 18. században még különösen jelentős, később már csökkenő mértékben népünk jogi műveltségének és gyakorlatának az alapja nem a tételes jog, hanem sokkal inkább a hagyományokon alapuló jogi népszokások lehettek, akár jók, akár rosszak, akár igazságosak, akár igazságtalanok is voltak azok a mai értelemben. (…) Nagy tanulság számunkra a »fent és a lent« kettőssége a jogban, mert ami fent megvolt, az megvolt lent is: szabályok, amelyek nélkül egyetlen közösség sem létezhetett.” A kérdésre nem közvetlen válaszul pedig megidézhetjük még a kutatócsoport elnöke, Nagy Janka Teodóra ünnepi előadásának címét is: „Tárkány Szücs Ernő és a magyar népijogélet-kutatás fénykora: 1939–1948”.
Tárkány Szücs Ernő tudományos hagyatékát a szülővárosban létrejött Vásárhelyi Testamentum Alapítvány, interdiszciplináris (néprajztudományi, jogtörténeti, jogi kultúrtörténeti, történettudományi, jogszociológiai és jogi antropológiai) szellemi örökségét, ezt a tudományos hungarikumot pedig a róla elnevezett, 10 éve 5 egyetemi kar összefogásával alakult Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport ápolja és viszi tovább. Az általuk kétévente megrendezett konferenciasorozat „Száz plusz tíz” című kétnapos jubileumi programjának keretében 2021. szeptember 30-án a hódmezővásárhelyi Emlékpontban könyvbemutatót is tartottak. Mezey Barna társelnök a Gondolat gondozásában megjelent Ernő Tárkány Szücs: Rechtgeschichte und Volksbräuche (Ausgewählte Studien) c. kötetet ismertette, Blazovich László pedig a kutatócsoport munkáját összegző Száz plusz tíz c., a Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár 10. tagjaként elkészült jubileumi kötetet méltatta. Mindenekelőtt azonban Tárkány Szücs Ernő Magyar jogi népszokások című magnum opusa javított és bővített kiadását Varga Csaba bensőséges hangú laudációja köszöntötte, felemlegetve a „magányos harcos” élete fő kérdését, a jogtudományi befogadást. Hogy ez megtörtént, arra a kötetben Áder János köztársasági elnök által írt Előszó és a Varga Judit igazságügyminiszter jegyezte Köszöntő is megnyugtatónak tűnő választ ad. Tárkány Szücs Attila, megköszönve a Ludovika Egyetemi Kiadó költségeket sem kímélő munkáját, egyetértett azzal, hogy édesapja életművét a jogtudomány is rég befogadta, és a „Dr. Tárkány Szücs Ernő tér” táblát felmutatva nyugtázta, hogy immár méltó elismeréssel Vásárhelyre is megérkezett.
(A magyar jogi népszokások mottója, rendhagyó módon a mű végén olvasható, Illyés Gyula Óda a törvényhozóhoz c. költeményének első traktusaiból, amely így ér véget: „Jogot tehát az árnyalatnak, / melyben a holnap rajza áll / s a kivételnek, / mely holnapra talán szabály; / jogot – hogy hadd kísérletezzék – a költőnek, a legfőbb kutatónak.”)
Szerző: Varga Zoltán
Fotó: Szilágyi Dénes