Az ország békéjének és biztonságának garantálásához önálló nemzeti képesség kell – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), ahol a 2020-as Nemzeti Biztonsági Stratégia részleteit járták körbe a résztvevők a Magyarország védelme a XXI. században című konferencián.
A tavaly megjelent Nemzeti Biztonsági Stratégiát Benkő Tibor honvédelmi miniszter ismertette a Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) konferenciáján. „Erős Magyarország erős honvédség nélkül elképzelhetetlen” – fogalmazott a honvédelmi miniszter, aki úgy véli: hazánknak ütőképes honvédségre van szüksége ahhoz, hogy – a romló biztonsági környezet ellenére – a térség meghatározó országává válhasson, tehát egy olyan állammá, amely képes az ország és a magyar emberek biztonságát garantálni. A miniszter kiemelte: a Nemzeti Biztonsági Stratégia egyik fő célkitűzése, hogy Magyarország 2030-ra Európának az öt, a világnak pedig a tíz legbiztonságosabb országa között legyen. Hangsúlyozta: a biztonsági környezet napjainkban rendkívül gyorsan változik, az elmúlt években is új kihívások, kockázatok és fenyegetések jelentek meg, sőt az is elképzelhető, hogy új világrend van kialakulóban. A Nemzeti Biztonsági Stratégia reagál erre a változó biztonsági környezetre, melyet a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program is szem előtt tart a benne foglalt célkitűzések megvalósítás során – hangzott el az előadáson.
A konferencián Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsoka a Nemzeti Biztonsági Stratégia egyik ágazati dokumentumát, a Nemzeti Katonai Stratégiát mutatta be, melynek kapcsán felhívta a figyelmet az önálló nemzeti haderő fontosságára. Ugyanakkor kijelentette: „Az ország védelme nem csak a katonák dolga, minden állampolgárnak van feladata benne.” Az új katonai stratégia a vezetésirányítás területén is felhatalmazást ad a haderő fejlesztésére: a Magyar Honvédségnek olyan vezetésirányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely a lehető legrövidebb időn belül képes átállni bármilyen feladat végrehajtására békeidőszakban, de válság vagy háború idején is. A Magyar Honvédség Parancsnoka reagált továbbá a magyar védelmi költségvetéssel szemben támasztott (GDP-arányos) 2 százalékos követelményre is. Ruszin-Szendi Romulusz úgy véli: ha ezt sikerül teljesíteni, akkor a Magyar Honvédség valóban a térség meghatározó haderejévé válhat.
Németh Gergely, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára értékelte Magyarország biztonsági környezetét, és elmondta: „Körülöttünk a biztonsági környezet romlik és kiszámíthatatlanná válik.” Ennek kapcsán Balogh István biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár elemezte hazánk külpolitikáját, Siklósi Péter védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár pedig az ország Észak-atlanti Szerződés Szervezethez (NATO) fűződő viszonyát értékelte. Boda József nyá. nb. vezérőrnagy elődásával a Magyar Honvédség és rendfenntartó szervek közös munkájába engedett betekintést, míg Kis-Benedek József ny. ezredes a közép-európai régió katonai biztonsági helyzetét értékelte.
Az ICDT konferenciájának résztvevőit Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke köszöntötte, a rendezvényt pedig Gyarmati István diplomata, az ICDT főigazgatója és Szenes Zoltán ny. vezérezredes, korábbi vezérkari főnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa moderálták.
Szerző: Zavodnyik Blanka
Fotó: Szilágy Dénes