Az Alaptörvény kilencedik módosítása, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényjavaslat benyújtása vitathatatlanul rámutat, hogy a komplex biztonság az állam és a jog szervezet- és szabályrendszerében is egyre erőteljesebb figyelmet kap. Örvendetes, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszékéhez köthető oktatók és kutatók munkásságából is bizonyos részletek visszaköszönnek a jogalkotói döntésekből. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ebben a témában az elmélet és a gyakorlat a fejlődés érdekében találkozni látszik, és ezzel visszaigazolja azt a többéves munkát, amelyi egy-egy témakör megalapozott kutatásához elengedhetetlen. E tekintetben persze értelemszerű, hogy bizonyos kérdésekben a politikai és közigazgatási döntéshozók a tudományos kutatók részletező szemléletétől eltérő megoldásokat alkalmaznak.
Az NKE HHK Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszéke 2017-ben, különféle intézményi előzmények nyomán alakult meg. Az egyetemi és a kari vezetés támogatása, valamint különösen a Honvédelmi Minisztériummal, illetve a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társasággal való együttműködés már a megalapítás után egyértelművé tette, hogy a tanszéki szakmai közösség által képviselt kutatási irányoknak komoly aktualitása van. „A honvédelem jogának elméleti, történeti és kortárs kérdései,”, „A védelmi igazgatás működésének gyakorlati tapasztalatai napjaink kihívásainak tükrében,”, „A védelmi igazgatás rendszere és a honvédelmi igazgatással való kapcsolatának elméleti és gyakorlati összefüggései,”, valamint az „Új típusú hadviselés a 21. század második évtizedében és azon túl – Intézményi és jogi kihívások” című kötetek kiválóan példázzák mindezt, akárcsak azok a kötetek, amelyek a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság kiadásában, a Tanszék munkatársainak együttműködésével jelentek meg, és a www.hadijog.hu felületen jelenleg is elérhetők. A tanszék felállításával tehát az NKE és azon belül a HHK felsővezetése egy hiánypótló döntést hozott meg a hazai felsőoktatásban, hiszen a honvédelem és még tágabban a védelem jogi vonatkozásaira irányuló kutatási és oktatási feladatoknak ilyen intézményesült kerete hosszú ideje nem létezett Magyarországon.
Ahogy azonban több mértékadó szövetséges állam és maga az Észak-atlanti Szerződés Szervezete is mint politikai és katonai szövetség, egyre kiterjedtebb, komplexebb módon kezeli a biztonságot és annak fenntartását, úgy értelemszerűnek mutatkozott a tanszék kutatói számára is, hogy a komplex biztonság felől közelítve egyre szélesebb spektrumban elemezzék a hazai szabályozást és a kapcsolódó államszervezetet. A hiánypótló és a kortárs folyamatokra reagáló, de elméletileg és történetileg is megalapozott kutatás mellett a másik cél azonban az volt, hogy olyan alapkutatási tevékenységek valósuljanak meg a tanszék keretei között, amelyekre a szakmai apparátus és a döntéshozók nyitottsága esetén gyakorlati fejlesztéseket, döntéseket is építeni lehet bizonyos mértékben.
Ez a szakmai ambíció az elmúlt időszakban részben teljesülni látszik. Ahogy Dr. Till Szabolcs PhD ezredes a Katonai Jogi és Hadijogi Szemle 2021. évi 1. számában rámutatott, az Alaptörvény kilencedik módosításának védelmi és biztonsági tárgyú rendelkezései között több olyan újítás és szabály is megjelent, amelyekre a tanszék kutatója, Dr. Farkas Ádám PhD százados már évekkel ezelőtt több publikációban is javaslatot tett, hasonlóan egy ágazatokon átívelő védelmi és biztonsági törvény megalkotásához. Figyelembe kell venni, hogy mind Till Szabolcs ezredes, mind pedig Farkas Ádám százados és Kelemen Roland a különleges jogrend témaköre kapcsán több éves kutatásokat folytatott mind szabályozási, mind pedig intézményi tekintetben, amelyek egyes üzenetei szintén visszatükröződni látszanak a döntéshozói gondolkodásban. Az NKE HHK Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszékén tehát olyan alapkutatások zajlottak az elmúlt években, amelyek a biztonság szavatolásának erősítéséhez a gyakorlatban is hozzájárulhattak.
Az elmélet és gyakorlat találkozása azonban 2021 elején újabb szintet lépett. Dr. Koltay András rektor a HHK bázisán megalapította az NKE Védelmi-bBiztonsági Szabályozási és Kormányzástani Kutatóműhelyét, amely önálló kutatási entitásként Dr. Kádár Pál PhD dandártábornok vezetésével kezdte meg munkáját az összkormányzati szemléletű védelmi és biztonsági szabályozás fejlesztésének tudományos támogatása érdekében. Ez az új irány a tanszéktől függetlenül, annak kutatási területénél lényegesen szélesebb spektrumra irányulva, de a Tanszékkel is együttműködve bontakozhat ki a jövőben. Alapítása azonban arra figyelemmel is előrelépés, hogy Kádár Pál tábornok a Miniszterelnöki Kormányiroda vezető -kormányfőtanácsosaként a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényjavaslat kidolgozásának vezetője volt, aki vezette és összehangolta a valamennyi minisztériumon átívelő kidolgozó munkát, valamint az azonosított elméleti alapkutatások értékeinek gyakorlati döntés-előkészítésbe történő becsatornázását. Személyével és az általa képviselt kutatási irányokkal tehát az NKE égisze alatt lehetőség van arra, hogy az elméleti kutatások közvetlen gyakorlati hasznosulása új szintre léphessen a védelem és biztonság terén.
A fenti sikerek mellett azonban a kutató munkát folytatni kell, immár párhuzamosan a honvédelmi jogi és igazgatási, valamint a védelmi-biztonsági szabályozási és kormányzástani vonalakon. Egyrészről ugyanis a szabályozási reformnak még számos területet érintenie szükséges, illetve a biztonsági környezet folyamatos változásaira is elengedhetetlen reagálni. Másrészről pedig a tanszék közössége ezzel a munkával tudja meghálálni azt a bizalmat, amelyeit a sajátos portfólió támogatásával az NKE és a HHK felső vezetése kifejezett.
Szerző: Farkas Ádám
Fotó: Kertész László (honvedelem.hu/HM Zrínyi NKft.)
Forrás: Bonum Publicum magazin júliusi lapszáma