Idén tavasszal jelentette be a rendőrség – vélhetően a tavaly karácsonyi újpesti rendőri fegyverhasználat hatására –, hogy teljes állománya számára új, expanzív pisztolylőszert rendszeresít, mégpedig a 9 × 19 mm Ruag Action 5 SFX-et. Azonban nemcsak az újfajta lőszer rendszeresítése lesz újdonság a hazai rendőrségi állomány számára, hanem az egyéni kényszerítőeszközeik sora is bővülni fog egy újdonsággal, a Taser X2 elektródakilövő sokkolóval. Ezekkel az itthon korlátozottan használt eszközökkel kapcsolatos tapasztalatáról tartott előadást Kelemen János, a floridai Orange megyei seriffhivatal munkatársa az NKE SE Lövészszakosztályának szervezésében.
Taser itthon és az USA-ban
A seriffhelyettes előadása során bemutatta a hamarosan hazánkban is rendszeresített Taser X2 elektródakilövő sokkolót. A kényszerítőeszköz hatótávolsága 7,5 méter, aminek köszönhetően nem kell fizikai kontaktusba kerülni a támadóval; biztonságos távolságból harcképtelenné tehető az illető. A taserrel két „lövés” leadására van lehetőség, amelyek elektrosokkal merevítik meg az izomzatot. A találat során az elektrosokk öt másodpercig tart, de az elsütőbillentyű egyszeri húzásra újabb öt másodperccel növeli az elektrosokk időtartamát. Célszerű itt megjegyezni, hogy természetesen csak indokolt ideig lehet az adott intézkedési szituációban használni az eszközt. A magas feszültségnek és kis áramerősségnek köszönhetően a taser egészséges embereken való használata során szinte kizárt a maradandó sérülés okozása, még akkor is, ha az elkövető pacemakerrel rendelkezik. Természetesen a szívbetegséggel vagy más komolyabb szervi rendellenességgel élő elkövetők ellen való alkalmazásának egészségügyi kockázata van. Az eszköz hatékonyabban használható a nagyobb izomtömeggel rendelkező elkövetők esetében. Kelemen János kiemelte, hogy az eszköz használata eredményesebb Floridában vagy az USA déli államaiban, hiszen ott az emberek vékonyabban öltöznek, de hazánkban a hidegebb, téli időszakokban a vastag ruházat miatt kevésbé lesz alkalmazható.
A taser kilövőfejében található nyilak a használat során a bőr alá hatolnak, ahol horgokkal rögzülnek. Az elkövető ártalmatlanítását követően a nyilakat el kell távolítani a testből, és a működtetés során keletkezett „konfettikkel” együtt bizonyítékként az eljárás jogerős befejezéséig megfelelő körülmények között elzárva kell tárolni, később pedig elégetni. Az eltárolt bizonyítékok a későbbi azonosítást szolgálják, és egy esetleges felettesi kivizsgáláshoz nyújtanak segítséget.
Az Egyesült Államokban nem ritka, hogy állatok ellen vetik be a vezetettáramos fegyvereket. Kelemen János a SWAT-nál töltött évei során számos kutyatámadással szembesült: az ottani egységeknél bevett szokás, hogy poroltó készülékekkel, illetve habalapú bors- és paprikaspray-kkel tartják távol a támadó állatokat. A tasert és a nem habalapú spray-ket nem szabad egyidejűleg alkalmazni, mert együtt képesek lángra lobbantani a célszemélyt vagy az állatot.
Tasertréning
A tengerentúlon a rendészek képzése elsősorban a lőfegyverre irányul, másodlagosan a viperára és csupán harmadsorban a taserre. A tréning része, hogy a rendőröknek az első képzés során két alkalommal át kell esniük taserlövésen. Erre azért van szükség, hogy átéljék, milyen helyzetbe kerülhetnek, amikor saját felszerelésüket ellenük használják fel. Orange megyében az eszköz tréningelése a gyenge kézre történik, nem az erősre, amellyel a lőfegyvert használják. Ennek oka, hogy eszkalálódott helyzetben csőlátás alakulhat ki, amely során a rendőr eltévesztheti, melyik oldalra nyúl az eszközért. A seriffhelyettes elmondása szerint korábban volt már példa hasonló esetre, amikor egy rendőrnő a másik oldalon tartott fegyverét felemelve, „Taser! Taser!” felkiáltással meghúzta az elsütőbillentyűt, és csak ezután észlelte, hogy a lőfegyvere volt a kezében. A támadó az eset során az életét vesztette. A taser használata akkor gyakori, amikor konkrét „küldésre” indul egy többfős egység, és az ott kialakult szituációt kell kezelni. Orange megyében egyébként minden járőr egyszemélyes, egyedül használják az autójukat, a felszereléseiket. Amennyiben mégis szükségük lenne erősítésre, 2-5 percen belül több másik egység is a helyszínre tud érni.
Expanzív lőszerek a gyakorlatban
Kelemen János előadásának másik fő témája az expanzív lőszerek hazai rendszeresítése volt. A téma bevezetőjében elhangzott, hogy korábban a hágai egyezmény deklarálta, hogy a hadviselésben csak teljes fémköpenyes lövedékeket lehet használni. Ennek oka a könnyebb gyógyíthatóságban rejlett, hiszen még ha csontot is ért a lövedék, könnyebben volt kezelhető a sérülés. Egy hadi szituációban a sérülés sokkal jobban hátráltatja, nagyobb erőforrás-szükséglettel terheli az ellenséget, mint egy halálos áldozat. A rendőri lőfegyverhasználat esetében viszont azonnali ártalmatlanná tételt szeretnénk elérni, talán ezért is értékelhették át az expanzív lőszerek hazai rendszeresítésének szükségességét.
„A fentebb említettek miatt az USA-ban is expanzív lőszereket használunk a munkánk során” – mondta Kelemen János. Ezeknek a lőszereknek az energiaátadása sokkal nagyobb, mint a teljes fémköpenyes lövedékeké, amelyek nagy erővel távoznak a csőből, átmennek a tereptárgyakon, elveszítik energiájukat, végül pedig leesnek a földre. Az expanzív lőszerek ahogy lágyabb szövethez érnek, virágszerűen kinyílnak ezáltal átadva energiájukat a fogadó testnek, nagyobb roncsoló hatás kíséretében. „Nagyon sok közelharcot vívunk, házon belüli akciókban veszünk részt, ahol ezek a lőszerek nagy megbízhatósággal alkalmazhatók, hiszen nem fúródnak át a falon, nem sebesítenek meg másokat, de egyúttal teljesen ártalmatlanná teszik az elkövetőt.” Ami ezt a leginkább tükrözi: míg a teljes fémköpenyes lőszerrel 10-13 lövés is szükséges lehet a teljes ártalmatlanításhoz, addig ez a lövésszám az expanzív lőszereknél csupán 4-5. Mindkét előremutató technikai eszköz rendszeresítése a jövőben nagymértékben növelheti a rendőri beavatkozások, főként az eszkalálódott helyzetben meghozott döntések precizitását, a járulékos veszteségek minimális szinten tartása mellett.
Kelemen János
Az 1990-es évek végén döntötte el, hogy külföldre költözik. 1998-ban vízumlottón nyert állampolgárságot, így telepedett le az Egyesült Államokban. Először autóértékesítőként dolgozott; közben elvégezte a Katasztrófavédelmi Akadémiát, a Mentőtiszti Főiskolát és a Rendőrakadémiát is. Ezek elvégzésével három évig érvényes tanúsítványt kapott, amelynek birtokában jelentkezhetett hivatásosnak, majd a közel egyéves sikeres kiválasztási folyamat végén szerelhetett fel. Először mentősként, később rendőrként dolgozott, jelenleg rendőr, és SWAT mediceket képez, illetve civileknek és biztonsági cégeknek is tart speciális képzéseket.
Szerző és fotó: Szilágyi Dénes
Forrás: Bonum Publicum magazin júliusi lapszáma