Páncélozott szállítójárművek, kamerákkal szerelt drónok, a tűzoltók által használt speciális feszítővágók, a virtuális valóság kiképzésekben használt eszközei – ilyen és ehhez hasonló biztonságtechnikai eszközök sokaságát vonultatta fel a nyolcadik alkalommal megrendezett Biztonságpiac Konferencia és Kiállítás, amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont. Az eseményen az állami – és magánbiztonsági ágazat képviselői elemezték az elmúlt időszak magán-, civil és közbiztonsággal kapcsolatos eseményeit, aktuális trendjeit és kilátásait.
A Biztonságpiac Konferencia és Kiállítást a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége, a biztonsagpiac.hu és a Magyar Rendészttudományi Társaság szervezte, hogy a biztonsággal kapcsolatos közös gondolkodásra invitálja az állami, magánbiztonsági és védelmi ipari szereplőket, sőt idén az egészségbiztonság területét is áttekintse. „A közrend és közbiztonság létrehozása össztársadalmi feladat” – foglalta össze a rendezvény fontosságát Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy. A Magyar Rendészttudományi Társaság alapító főtitkára hozzátette: a rendőrség partnereivel, a magánbiztonsági szereplőkkel és a polgárőrséggel szolgálja a közbiztonságot és szerencse, hogy tehetséges utánpótlásban sincs hiány. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem díszpolgára utóbbira példaként említette Gulyás Michelle-t, az NKE Rendészttudományi Kar hallgatóját, aki bronzérmet szerzett a hétvégi kairói öttusa világbajnokságon, amivel már biztosan olimpiai résztvevő. Teszi mindezt úgy, hogy tanulmányait sem hanyagolja, ezen a területen is szép eredményeket ér el.
A konferencián szót ejtettek a biztonságpiac kihívásairól az állami szegmensben. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke leszögezte: a kutatás-fejlesztés-innováció nulladik lépése az, hogy a végén valamilyen társadalmi-gazdasági hasznosulásnak látszania kell, az egyetemek, kutatóhelyek és az ipar, piac együttműködésének hivatal általi elősegítése is ezt a célt szolgálja. Az elnök azt is elmondta, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018-as alapítása óta évente 30 milliárd forint többletforrást kap a K+F+I tevékenység, amely idén már eléri a 182 milliárd forintot. A piaci és tudásszereplők együttműködését új intézményi struktúrák is segítik, ilyen például a Nemzeti Laboratórium 18 egységgel működő hálózata, amelynek egyik tagja az biztonság tématerületén végez kutatásokat NKE-n. Az újfajta biztonsági kihívásoknak egy újraformázott rendőri szervezet is igyekszik megfelelni, ennek eredményeként a 2010-ben nyilvántartott 470 ezer bűncselekmény tíz év alatt a harmadára esett vissza – ismertette Sipos Gyula r. vezérőrnagy, rendőrségi főtanácsos. Hozzátette: újra kellett gondolni a rendőrség kommunikációját, amely ma intenzíven van jelen a közösségi médiában, honlapjuk a friss, gyors és pontos információkat szolgáltató police.hu fél év alatt 23 millió elérést produkált. Az új biztonsági technikákat az országvédelmi feladatok mellett a kritikus infrastruktúrákhoz is illeszteni kell, ezen dolgozik a Magyar Honvédség – emelte ki Somogyi János dandártábornok. A hadműveleti csoportfőnök beszélt arról is, hogy a pandémia alatti védekezési feladatokban 3400 katona vett részt, akik 150 incidenst kezeltek a rendőrökkel közös járőrszolgálatban. 1100 katona védi a határokat az illegális migrációval összefüggésben, ezer katona pedig különféle műveletekben vesz részt. Az új kihívásoknak megfelelően átalakították a katasztrófavédelem rendszerét, ma már 2-3 és 30 perc közötti idő alatt érkeznek ki a tűzoltóegységek egy riasztási helyszínre, ez korábban 40 perc volt – számolt be Erdélyi Krisztián tű. dandártábornok, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság műveleti főigazgató-helyettese. Hozzátette: az ország 3200 településéből minden negyedikben van tűzoltó őrs. A főtiszt beszélt arról is, hogy amíg korábban 700-800 Celsius fokon égett egy lakás, a beépített háztartási eszközök miatt ez ma már 1100-1200 fok is lehet, ami a biztonsági felszerelések fejlesztését is magával hozta.
„A biztonság megteremtői nálunk tanulnak” – fogalmazott a konferencián Christián László r. ezredes. Az oktatási rektorhelyettes megfogalmazása szerint a közel hatezer hallgatóval rendelkező NKE „az együttműködés egyeteme”, amelyre idén 9412-en jelentkeztek, ami 30 százalékos növekedés tavalyhoz képest. A biztonsági képzések közül kiemelkedik Magyarország legnépszerűbb szakja, a biztonság- és védelempolitika szak, amelynek tavalyi bejutásai ponthatára 445 pont volt. A Rendészettudományi Karon is működik biztonsági szakirány, amelynek mesterképzése is elindult már négyszeres túljelentkezéssel. A biztonság terén nemcsak tudományos eredményeket, hanem kézzel megfogható termékek felmutatását is vállalata az Egyetemen működő Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratóriuma, amelynek segítségével megvalósulhat az a cél, amely szerint 2030-ra Magyarország Európa öt és a világ tíz legbiztonságosabb országa között legyen. A másfél milliárd forintos költségvetésű laborprojektben 50 fő dolgozik, a szakemberek az intézménybiztonság, a településbiztonság és a határbiztonság kutatását végzik. A három alprojektet két horizontális kutatási terület fogja át. Az egyik a kiberbiztonság, amellyel kapcsolatban jelentős a kutatási tapasztalat az NKE-n, a másik az 5G rendszer, amelyhez szervesen illeszthető a mesterséges intelligencia is – hangzott el a konferencián.
Villáminterjú Christián László r. ezredes, oktatási rektorhelyettessel:
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes
Videó: Halápi Katinka