„Az európaiaknak a kereszténység nem választás kérdése, hanem predesztináció” – hangsúlyozta Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, a Fidesz alelnöke a Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös rendezvényén.
A pannonhalmi főapát, Hortobágyi Cirill emlékeztette a résztvevőket: a konferencia jó alkalom arra is, hogy az egyház és a civil élet képviselői megtalálják a közös hangot a párbeszédhez és a közös imádsághoz, ezzel is készülve az ősszel tartandó 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. A társszervező szerepét betöltő Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora bevezetőjében felidézte az elmúlt évtizedek társadalmi és politikai változásainak egyházi vonatkozásait. Elmondta azt is, hogy bár az egyetem állami intézmény, ily módon vallási semlegességre kötelezett, nem zárkózhat el attól, hogy gondolkodjon a kereszténység és a politika kapcsolatáról, s előmozdítsa a társadalmi párbeszéd (ki)alakulását. „Nem jó, ha elszakad egymástól a politika és a kereszténység: számos találkozási pont van, még akkor is, ha két külön szabály és elvrendszer szerint működő világról beszélünk, s ebben társadalmi szinten kell rendet rakni” – fogalmazott Koltay András. A rektor hozzátette, hogy „a feloldódó társadalmi világban kis szigetek lehetnek azok, akik a kereszténység zászlaját felemelik, amikor csak tehetik”. Szerinte a globális változások ellenére, a társadalomban továbbra is megvan az igény az „igazságosságra”.
A teológusokat és politikusokat összekötő konferencia felhívja a figyelmet arra is, hogy számos törésvonal darabolja szét Európát, melyre most rázúdult a pandémia is – emlékeztette a résztvevőket Prőhle Gergely. Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézet igazgatója úgy véli, hogy az embereknek minden korábbinál nagyobb szüksége van egy „erőre” (felsőbb hatalomra), amely segítséget nyújthat nekik a válsághelyzetben. Elhangzott az is, hogy az elmúlt év során felerősödött a nemzeti megoldásokba vetett hit, holott ez egy világjárvány esetében nem feltétlen előnyös, mert „köztes helyzeteket” teremt a gyakorlatban. „A minket körülvevő helyzet súlyos, a konferencia célja így az, hogy platformot biztosítson az eszmecserére a kontinens eszmei alapjairól, valamint a keresztény hit és a politika összefüggéseiről a modern világban” – értékelte napjaink kihívásait a Prőhle Gergely.
Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanács elnöke az európai sorsközösségről és a kereszténység alappilléreiről beszélt, de arra is intette a résztvevőket, hogy vigyázzanak Európa lelkére, a keresztény hitre. „Az elmúlt évszázad kegyetlen és véres tanulságát adta annak, hogy ezen szellemi alapok nélkül Európa nagyhatalmak játékszerévé válik, s ugyanezt tapasztaljuk az elmúlt években is a gazdasági válságok, vagy épp most, a pandémia idején”- fogalmazott a bíboros.
A konferencia meghívott előadójaként Novák Katalin arról beszélt: a történelem már többször bizonyította, „Európa több mint földrajzi egység... egy szellemi-lelki valóság, és ha ez a szellemi-lelki tartalom hiányozni fog a jövőben, akkor Európa lényegét veszíti el”. A családokért felelős tárca nélküli miniszter szerint Európának a keresztény gondolat megőrzésére és teljes megújulásra van szüksége. Utóbbi nem pártpolitikai vagy pártcsaládok kérdése, s a kereszténydemokrácia megújulásának első lépése az egyház megújulása kell, hogy legyen – tette hozzá a miniszter. Novák Katalin felidézte az elmúlt évtized hazai tapasztalatait, sikereit: hangsúlyosabbá vált az egyházak feladatvállalása a közszolgáltatások területén, nőtt az egyházak szerepvállalása a gyermekvédelemben, a gyermektáboroztatásban és az idősek ellátásában is. Novák Katalin arra is kitért, hogy Magyarország költ (arányosan) legtöbbet az egyházak támogatására az Európa Unióban, de a kormány különféle programokkal és szervezeteken keresztül világszerte segíti az üldözött keresztényeket abban, hogy ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket vagy (békében) visszatérhessenek oda.
Jan Peter Balkenende, Hollandia korábbi miniszterelnöke arról beszélt, milyen kihívások előtt áll az európai keresztény értékrend. A politikus példaként egyebek mellett a klímaváltozást és a természeti erőforrások szűkösségét említette, s hangsúlyozta: az Európai Uniónak új narratívára és erősebb morális egyensúlyra van szüksége ahhoz, hogy közelebb vigye egymáshoz az embereket, s ebben fontos szerep juthat a keresztény értékeknek is.
Szöveg: Zavodnyik Blanka