Alkotmány és törvény - állam és vallás

Milyen szerepe van a vallásnak a politika alakításában? – erre a kérdésre keresték a választ különböző aspektusokból a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete közös online eseményén.

A nyugati demokratikus rendszerekben az egyház és az állam szétválasztása alkotmányos alaptétel, ugyanakkor van közöttük együttműködés az élet számos területén- mondta el köszöntőjében Smuk Péter. Az NKE ÁNTK dékánja szerint az természetes dolog, hogy az egyházaknak van álláspontjuk a társadalmi- közéleti kérdésekben is. Az Európa jövőjéről szóló konferencia május elején indult és egy éven keresztül van lehetőségük az uniós állampolgároknak arra, hogy közvetlenül is elmondják véleményüket olyan szakpolitikai kérdésekről, mint például az egészségügy helyzete, a klímaváltozás vagy a biztonságpolitika. Erről beszélt előadásban Koller Boglárka tanszékvezető egyetemi tanár, aki szólt arról is, hogy az integráció történetében ritka momentum, amikor a tagállamok állampolgárai közvetlenül véleménynyilvánításukkal befolyásolhatják az EU jövőjét. Ilyen volt korábban, a 2000-es évek elején az a folyamat, amelynek során az Európai Konvent a korábbi francia köztársasági elnök, Valéry Giscard d’Estaing vezetésével kidolgozta az Európai Alkotmány tervezetét, amelyet aztán az Európai Tanács véglegesített. Az Európai Parlament jóváhagyását követően azonban Franciaország és Hollandia népszavazás keretében utasította el a szerződést. Ezt követően kezdtek el dolgozni a tagállamok a Lisszaboni Szerződésen, amely végül 2009. december 1-én lépett hatályba. Az NKE nemzetközi rektorhelyettese elmondta, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia elindításának ötlete is egy francia politikushoz, Emmanuel Macron jelenlegi elnökhöz köthető. Jelentős különbség azonban az Európai Konventben zajló korábbi folyamattal, hogy a mostani kezdeményezésnek nincs alkotmányozási célja, ugyanakkor jelentős lökést adhat egy stabilabb Európa felépülésnek. Az Európai Unió válságban van, ez jól azonosítható azokban a szakpolitikai területekben, amelyek kapcsán az állampolgárok véleményt alkothatnak. A konferenciát eredetileg tavaly tavasszal indították volna, azonban a pandémia miatt egy teljes évet csúszott a kezdés. Koller Boglárka szerint jelzésértékű lehet, hogy a kezdeményezés mögött megtalálható az Európai Bizottság, az Európai Parlament, ugyanakkor az Európai Tanács nem. Egyelőre kérdéses az is, hogy a konzultáció eredménye mennyire tükrözi majd a polgárok valósi véleményét, és mennyire lesz ezekből valóban uniós jog.

„A muszlim vallás középpontjában nem a teológia, hanem a jog, a saria áll, amely az életmódot szabályozza”- fogalmazott előadásában Maróth Miklós akadémikus. Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete vezetője elmondta, hogy a saria a keresztény egyházak kánonjogának felel meg. Elhangzott, hogy a muszlim országok többségében jelenleg is érvényesülő elv szerint az emberek a saria szerint élnek és az állami törvények nem lehetetleníthetik el „az egyes emberek saria szerinti életét”. A klasszika-filológus szakember Ibn Taymiyyah-ról, a vahhábita mozgalom jeles képviselőjéről is beszélt, aki azt vallotta, hogy az egyén nem tudja a vallási kötelességét maradéktalanul teljesíteni, ha azt nem szervezi meg az állam, amelynek a saria megvalósulását kell segítenie, azon kívül önálló törvényeket nem hozhat. Ibn Taymiyyah mellett az előadásban szó volt egy másik nagy hatású iszlám gondolkodóról, Abu-l-A'la Maududi-ról is, aki jelentős társadalomkritikát is megfogalmazott a kapitalizmus és a korabeli szocializmus kapcsán. Maróth Miklós elmondta, hogy például Iráni állam most is ezen tanok alapján működik.

A világ országainak jelentős többségében az állam és az egyház kooperatív viszonyban van egymással – erről már Nyirkos Tamás filozófus beszélt. Az NKE Vallás és Társadalom Kutatóintézet vezetője elmondta: 170 ország közül mindössze 9 esetében érvényesül teljes mértékben az egyház és az állam különválasztása, míg 115 államban ez csak részlegesen valósul meg. Utóbbi csoportba tartozik hazánk is, hasonlóan olyan nagy európai államokhoz, mint például Németország, Olaszország vagy Spanyolország. Az online konferencián szó volt még a többi között az ašŠabāb kormányzati struktúrájáról Szomáliában, az Őrök Tanácsáról az Iráni Iszlám Köztársaságban és az iszlám szerepéről Líbiában.

Szöveg: Szöőr Ádám