Történelmi Emlékhely státuszt kapott a Zrínyi Miklóshoz fűzhető egyetlen magyarországi épített emlék: Zrínyi-Újvár. Az avatás a költő és hadvezér születésének 400. évfordulójára szervezett emlékév záróeseménye volt, a Mura folyó mellett, a Somogy megyei Őrtilos külterületén található területet mára teljes egészében feltárták partnereikkel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói, a munkát Padányi József vezérőrnagy, egyetemi tanár vezette.
Az avatáson Németh Szilárd a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes arról beszélt, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság egyhangúlag támogatta Zrínyi-Újvár történelmi emlékhellyé avatását, amiben nagy szerepe van „Magyarország első számú Zrínyi-kutatójának” Padányi József vezérőrnagynak, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanárának, az érintett települések önkormányzatainak, de az egyházaknak és az ott élőknek is. Németh Szilárd leszögezte: Zrínyi Miklós erős, nemzeti, keresztény Magyarországban gondolkodott, életével azt üzeni a ma élőknek, hogy Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha lakói összefognak.
Az eseményen Padányi József vezérőrnagy, egyetemi tanár Zrínyi-Újvár küldetéséről, jelentőségéről beszélt. Elmondta: Zrínyi 1661-ben kezdte el építtetni a Muraköz és Stájerország védelmére, Kanizsa török végvár "blokkolására", de célja volt egy olyan erősség építése, amely „nyomás alatt tartja a törököket ezen a vidéken". Zrínyiújvárnak azonban van egy ki nem mondott üzenete is, amelyet Zrínyi „Az török áfium ellen való orvosság” című művében megfogalmaz, miszerint „egy nemzetnél sem vagyunk alább valóak.” Zrínyi azt üzeni: a két pogány közt őrlődő nemzet képes arra, hogy egy erősséget emeljen török területen és ezzel befolyásolja a török portyákat, így ennek a nemzetnek van önbecsülése és tartása. Ezt bizonyítja, hogy a hadvezér ebből a várból vezette híres 1664-es téli hadjáratát, amellyel kivívta egész Európa csodálatát. Ez is azt mutatja, hogy Zrínyi épített a nemzet önbecsülésére, arra a génjeinkben hordozott tartásra, amely ebben a nehéz helyzetben is jellemez bennünket – fogalmazott Padányi József.
Az avatón Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára azt mondta: ugyan a Zrínyiek horvát származásúak, mégis a magyar történelem kiemelkedő alakjai, mert magyar lelkűek voltak. A politikus szerint Zrínyi életével és műveivel széles körben hirdette az összefogás szükségességét a törökök elleni harcban. Azért íródott a Szigeti veszedelem is, hogy fölrázza a nemzetet – tette hozzá az államtitkár. Szászfalvi László Somogy megyei országgyűlési képviselő arról szólt, hogy Zrínyi Miklóst életében a hazaszeretet és a nemzetért vállalt áldozat vezérelte. Gondolatai ma is érvényesek, hiszen a 21. században is "a keresztény szerelmes hazánkért, Urunkért, feleségünkért, gyermekeinkért, magunk tisztességéért és életünkért" kell harcolnunk – idézte Zrínyit a képviselő.
Az eseményen a résztvevők koszorúkat helyeztek el a várvédők tiszteletére emelt emlékműnél.
Az avatóról összeállítást készített a Ludovika TV stábja is, amelyet május 12-én, 18 órától láthatnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Facebook oldalán és YouTube csatornáján.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes