NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

A Ludovika projekt

A Ludovika Campus teljes beruházása komoly építőipari teljesítmény volt, a projektet a szakma is dicsérte, amelyről nívódíjak sora tanúskodik hazai és nemzetközi színtéren egyaránt – erről beszélt a Ludovika Szabadegyetemen Horváth József. Az NKE alapító főtitkára nyolc évet töltött az Egyetemen, ő látta el a fejlesztés belső koordinációját, előadásában számos, a nagyobb nyilvánosság számára kevésbé ismert információval szolgált a beruházásról.

„A Ludovika projekt egy 33 hektáros terület megújulásáról szólt” – érzékeltette a beruházás nagyságát előadásában Horváth József. Az NKE volt főtitkára szerint a projektben az volt a legnagyobb kihívás, hogy épült egy egyetem, ugyanakkor működött egy park, az egész megújulást ebben az élő közegben kellett végig vinni. A kormánydöntés 2012-ben az Orczy-parkot jelölte ki az előző évben megalapított új Egyetem helyszínéül, hiszen a jogelőd intézmények telephelyei: a Hungária körúti, a Ménesi úti és a Farkasvölgyi úti campusok nem voltak alkalmasak az egész egyetem befogadására. A park területén és környékén állami, önkormányzati, magán – és cégtulajdonú részek voltak, ezeket kellett jogilag is egységesíteni, mindezt úgy, hogy az épülő Ludovika Campuson társbérletben működjön az NKE és a Természettudományi Múzeum. Maga a beruházás 2012-2018 között valósult meg, 57-58 milliárd forintba került egy olyan időszakban, amikor ilyen volumenű egyetemi beruházások nem történtek és az ország gazdasági nehézségekkel küzdött – érzékeltette a kihívásokat Horváth József, aki beszélt az egész beruházás „lelkéről” a Ludovika Főépület megújulásáról is. Az igencsak rossz állapotú épületben műemléki felújítás történt, ami a legtöbb elemében az eredeti állapotba történő visszaállítást jelentette. Megvalósult a központi lépcsőház, a Díszterem, a Hősök Folyosója és a Szent László Kápolna teljes visszaépítése, utóbbi az építkezés kezdete előtt az Asterix és Obelix című mozi forgatási helyszíne volt, piros és kék színű falakkal. Jelentős átalakítások is történtek, amelynek nyomán egyebek mellett hét tanterem készült el, a történelmi terek óriási kapacitások bevonásával rekordidő alatt újultak meg 2013. májusa és 2014. március 31. között, utóbbi időpontban adták át a Ludovika Főépületet. Horváth József beszélt a Főépületben zajló építkezés érdekességeiről is. A Díszteremben például mindent restauráltak, a korábbi állapotokból szinte semmi sem volt megmenthető, a terem díszeit restaurátorok sora öntötte újra és festette, majd illesztette a helyére. Már tervezés alatt volt a Díszterem hatalmas csillárja, amikor a Természettudományi Múzeum egyik gondnoka a beruházók tudtára hozta, hogy az eredeti csillár – mint később kiderült, darabjainak 75 százaléka - ládákban hever a pincében, így ezt sikerült megmenteni.

Az előadáson szó volt még a Ludovika Campus 2014-2018 között épült többi létesítményéről: az Orczy úti 600 fős kollégiumról, az Oktatási Központról, a Rendészeti Oktatási épület és kollégiumról, a sportlétesítményekről és az Orczy-park megújulásáról is. Mint elhangzott: a 2014-2015 között épült Orczy úti kollégium első lakói még a Ménesi útra jártak órákra, hiszen akkor még nem adták át az itteni oktatási egységeket. A szobákban háromcsillagos szállodai körülmények között helyezték el a hallgatókat. Horváth József az „átlátható, egyszerű és praktikus” jelzőkkel illette a 2015-2017 között épült Oktatási Központot, amelynek alapozása közben egy, a Dunával összeköttetésben lévő vízeret is találtak, nem kis fejtörést okozva az építőknek. A 2016-2017 között épült, a Diószegi Sámuel utcán található Rendészeti Oktatási Épület és Kollégiumnak pedig az az érdekessége, hogy egy híd köti össze az Orczy-parkkal, sokszor ezen keresztül vonulnak alakzatban a rendészeti képzési terület hallgatói. Az épület pedig olyan különleges helyeket rejt, mint a tanzárka, a lőtér, különféle laborok és nyomozati helyiségek. A területen egykor működött benzinkút és gépkocsijavító műhely helyére épült fel 2016-2018 között a multifunkcionális sportcsarnok, uszoda, lövészklub és a tóparti épület. A Ludovika Aréna két sportcsarnoka építésének egyik – a beruházóknak sok ősz hajszálat okozó - érdekessége egy alapozási hiba és annak elbontása utáni új műszaki megoldás, amelynek eredményeként a csarnokok ma is különleges, apróbb, lábrendszerű padlózaton állnak, erre telepítették az aljzatot és a versenyparkettákat. Mindezeken túlmutat azonban, hogy az 1200 nézőt befogadni képes Aréna a versenysportban is jó hírű, az öttusától, a kosár – és röplabdáig számos világversenynek adott már otthont – szögezte le Horváth József, aki szólt még az Orczy-park megújításáról is. A park a rekonstrukció során „ligetesebb” lett, több mint ezer fát és 35 ezer cserjét ültettek oda. Lovarda, Ludovika tér, Szárnyépület – 2020-ig bezárólag ezekkel a létesítményekkel zárult a Ludovika Projekt. „A beruházás komoly építőipari teljesítményt jelentett” – hangsúlyozta Horváth József, aki előadása végén felsorolta azt a számos építőipari és ingatlanfejlesztési nívódíjat, amellyel a szakma is elismerte a projekt eredményeit hazai és nemzetközi színtéren egyaránt.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes