Budapest a világvárosok piacán

A világvárosok egyik ismertetőjegye, hogy a világ legtöbb pontjával intenzív és rendszerszerű kapcsolatban állnak – hangzott el az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet Modern Város sorozatának újabb online alkalmán. A résztvevők ezúttal a világvárosok jellemzőit járták körbe, de szó volt arról is, hogy sok esetben mindössze egyetlen tényező alapján tartanak egy települést világvárosnak a különböző rangsorok.

Megaváros, megapolisz, világváros, globális város – nagyjából mindenki sejtheti, miről van szó, de vajon tehető-e egyenlőségjel ezen megfogalmazások köré – vetette fel a beszélgetés elején Sikos T. Tamás, a Miskolci Egyetem professzora. Egy település világváros voltát nem feltétlenül a lakosság száma jelzi, hiszen a 26 milliós Tokió, vagy az utána következő Mexikó, Sao Paulo, Kalkutta vagy Dakka, esetleg Bombay elsőre nem sorolható ide, míg a lakosság száma alapján az első tizenötben nem szereplő London, vagy Párizs igen. Beluszky Pál, az MTA KRTK kutatója, geográfus megfogalmazása szerint a világváros egyik ismertetőjegye, hogy a világ legtöbb pontjával intenzív és rendszerszintű kapcsolatban áll, az ott történtek kihatással vannak a világ egészére. A másik ilyen ismertetőjegy, hogy a világváros világméretű hatalmat jelent, ami nem feltétlenül katonai, vagy politikai, inkább gazdasági, tudományos, hiszen az ottani bankokban, tőzsdéken zajló folyamatok befolyással vannak a világ más részeire. „Általános világváros nagyon kevés van” – fogalmazott Tiner Tibor, az MTA CSFK főmunkatársa. Meglátása szerint egy város funkcionális szempontból is lehet világváros, ezt a szerepet ideiglenes jelleggel is betöltheti. Jó példa erre Rió, amely akkor volt a figyelem középpontjában és vált világvárossá, amikor fontos környezetvédelmi konferencia zajlott ott. Ilyen értelemben a világvárosok lehetnek gazdasági, pénzügyi, közlekedési és tudományos központok. De lehetnek turisztikai centrumok is, egy 2019-es felmérés Londont és Párizst említi ilyen szempontból előkelő helyen, ezen a listán Prága a 14., Budapest a 16.

A rendezvényen szó volt Budapest múltban és jelenben betöltött szerepéről is a világvárosok piacán. Mint kiderült: a középkor végén a legfontosabb városok gazdasági, kulturális és információs központ szerepköröket töltöttek be, ebben a rendszerben Buda integrált kapcsolatokkal rendelkezett, Európa kereskedőinek „lerakatai” jelentek itt meg. Ekkor már fellelhetők Buda azon korlátai, amelyek a későbbi századokban is megjelentek. Ilyen volt területi kiterjedése, de az a tény is, hogy a külföldi nagyvárosok kereskedői vagy bankárai ide jártak, azaz Buda befogadó volt és nem küldő. Szintén ilyen korlát volt, hogy közvetítők útján érintkeztünk Európa távoli tájaival. Később Budapest az iparral mégis ki tudott lépni valamilyen szinten a világvárosok színpadára, hiszen innovatív termékeivel jelentős sikereket ért el. Például az Egyesült Izzó termékeinek 80-85 százalékát külföldön tudta értékesíteni, a Ganz más országok vasútvillamosításában is szerepet vállalt, de a MÁVAG mozdonyait is vásárolták külföldön. „Az ipar volt a zászlóshajója Budapest nemzetközi kapcsolatainak” – szögezte le Beluszky Pál. Ugyanakkor az is igaz, hogy itt is megjelentek a középkorihoz hasonló korlátok, hiszen Magyarország külkereskedelme döntő részt Ausztria tartományaira korlátozódott, kisebb része Németországra. Tiner Tibor szerint azonban mindez hozott hasznot is, hiszen a magyar műszaki értelmiség egy része németországi egyetemeken szerzett képesítést, ami elősegítette a hazai iparfejlesztést a 19. század második felében és a 20. század elején. A rendszerváltoztatás után Budapest világvárosi szerepét egy közép-európai pénzügyi központban látták. A bankok eszközállományának akkori értékét tekintve azonban mindezt túlbecsülték. Hiszen a tokioi Mitsubishi Bank 720 milliárd dolláros, vagy a Deutsche Bank 536 milliárd dolláros eszközállományával szemben, az akkori összes magyarországi banknak 27 milliárd dollár volt az eszközállománya. Ezt és a tőzsdei forgalom ’90-es évekbeli adatait tekintve látható, hogy Budapest jelentős lemaradásban volt a maga 0,8 milliárd dolláros forgalmával, szemben Prága 4,7 milliárdos éves tőzsdei teljesítményével és nem beszélve New York 2454, vagy London 1015 milliárd dolláros tőzsdei forgalmáról. A 21. század elején pedig a világvárosok között sok esetben egy funkciójú városokat találni, a rangsorok például a légiközlekedés adatait veszik alapul. Ez alapján London vezet, amit Párizs, Frankfurt és Amszterdam követ. Ebben a rangsorban egy sor ázsiai nagyváros után New York csak a 9., amit egy funkciójú központok, Zürich és Brüsszel követnek – hangzott el a rendezvényen.

Szöveg: Tasi Tibor