Fake news a politikában

Bár a közösségi médiában gyorsabban terjednek az álhírek, a fake news jelenség egyre inkább megjelenik a hagyományos médiaplatformokon is - hangzott el az NKE Magyary Zoltán Szakkollégium legutóbbi online rendezvényén.

Az esemény előadói szerint a fake news kifejezést olyan hírekre, információkra használjuk, amelyek általában minden valóságalapot nélkülöznek és szándékosan hozzák azokat létre, illetve terjesztik. Krasznay Csaba, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője szerint már az ókori filozófus és hadvezér, Szun-ce is úgy vélekedett, hogy szükség van a kémkedésben és a hadviselésben a dezinformációra. Ez azóta is meglévő jelenség, de az internet és a közösségi médiafelületek megjelenése révén ma már az átlagpolgár is nap mint nap szembesülhet a „hamis hírekkel”. Ugyanakkor a folyamat eljuthat egy olyan fázisba is, amikor már nemzetbiztonsági kockázattal kell számolni és látható, hogy egyes államok, kormányok részéről tudatos, tervezett propaganda folyik. Krekó Péter kutató, elemző példaként hozták fel a brexithez vezető utat és a 2016-os amerikai elnökválasztást. Mindkét esetben valószínűsíthető a direkt állami beavatkozás más országok ügyeibe. A szakértő szólt arról is, hogy egyes autoriter vezetésű országokban az állami médiát a kormány propagandacélokra használja, ez a demokratikusabb berendezkedésű államok esetében kevésbé jellemző, a modernebb médiakörnyezetben ugyanis az ilyenfajta befolyásolás hosszabb távon visszaüthet. Krekó Péter beszélt arról is, hogy amíg a közösségi médiában még mindig elég szabadon terjedhetnek az álhírek, a hagyományosabb platformokon a szerkesztőségek révén van egyfajta önszabályozás.

Krasznay Csaba szerint az állami propaganda akár pozitív célokat is szolgálhat, főleg olyan válsághelyzetekben, mint például a pandémia. „Ez egy jó lehetőség a kormányok számára, hogy fenntartsanak egyfajta közösségi morált”– hangsúlyozta az intézetvezető. Az egyetemi oktató beszélt arról is, hogy „amit az interneten, a közösségi médiafelületeken látunk és tapasztalunk, azok mind magunk vagyunk”. Ez azt is jelenti, hogy nem kell mindenért a platformok mögött megbúvó mesterséges intelligenciát „hibáztatni”, amely csak a felhasználók szokásaiból tanul és így jeleníti meg a tartalmakat. Krekó Péter a pandémia kapcsán beszélt arról is, hogy manapság egyfajta vakcinaháború szemtanúi vagyunk, amelyben szintén fontos szerepe van a fake news jelenségnek. A szakértők szerint nem lehet tagállami szinten szabályozni a közösségi média működését, hiszen az ilyen jellegű médiaplatformokat üzemeltető cégek gazdaságilag is erősebbek egy-egy országnál és nagyon jelentős hatással vannak a közhatalmi folyamatokra is.

Krekó Péter szerint bár a közösségi médiával kapcsolatos korábbi optimista közhangulat sokat változott negatív irányba, az esetleges szabályozás kapcsán kellő óvatossággal kell eljárni. Ami fontos, hogy a platformok működése transzparens legyen. Krasznay Csaba elmondta: az infokommunikációs cégeknek nagyon sok fontos technikai vívmányt köszönhetünk és valahol természetes az, hogy a folyamatnak megjelentek az árnyoldalai is. „Az biztos, hogy szabályozni kell a közösségi médiahasználatot, de azt még nem tudjuk, hogy ennek milyen társadalmi hatásai lesznek a következő évtizedekben”- tette hozzá az NKE intézetvezetője.

Szöveg: Szöőr Ádám