„El kell dönteni, ki vezeti a világot”

Küzdelem, káosz, smirgli – ezekkel a szavakkal jellemezték az egyetem kutatói a NATO és az Egyesült Államok kapcsolatát a Trump-adminisztráció alatt az NKE Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék online rendezvényén. Szenes Zoltán, Csiki Varga Tamás és Csizmazia Gábor a katonai szövetség és az USA sajátos kapcsolatáról beszélgettek, de szóltak arról is, milyen kilátásai vannak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének Joe Biden elnöksége idején.  

Szenes Zoltán küzdelmesnek, de nem sikertelennek tartja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének elmúlt négy évét. A HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék egyetemi tanára úgy véli, hogy nem Donald Trump politikájával, hanem inkább a módszereivel volt a probléma, ugyanakkor más módszerrel nem lehetett volna elérni, hogy a tagállamok növeljék védelmi költségvetésüket. „Sok olyan kérdés felvetődött, amely korábban is ott lappangott a háttérben, de most nyersen ki lett mondva” – erről már Csizmazia Gábor beszélt. Az Amerikai Tanulmányok Kutatóintézet szakértője szólt arról is, hogy a Biden-adminisztráció alatt az lesz a kulcskérdés: hogyan lehet másként kommunikálni a kihívásokat, s az azokra adandó válaszokat. Csiki Varga Tamás, az EJKK Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa „smirglihez” hasonlította azt a kemény hangvételt, amelyet Trump elnök alkalmazott az európai szövetségesekkel szemben, de elismerte, hogy mindez végső soron megerősítette a transzatlanti kapcsolatokat.

Az egyetem kutatói egyetértettek abban, hogy még nehéz véleményt mondani arról, hogy milyen különbségek lesznek Trump és Biden transzatlanti politikájában, s miként hat az elnökváltás a szövetség jövőjére. „El kell dönteni, ki vezeti a világot. Ez azonban azért is nagyon nehéz, mert az érdekek, főleg az Egyesült Államok érdekei dominálnak” – fogalmazott Szenes Zoltán. A professzor szerint elképzelhető, hogy olyan reálpolitikai érdekek kerülnek majd előtérbe, amelyek nem kedveznek majd Európának. Ugyanakkor a NATO-szakértő azt is elismerte, hogy a mostani, liberális „institucionista” megközelítéseknek jobb esélyei vannak, mint a Trump által alkalmazott konzervatív hangvételnek. Csizmazia Gábor úgy véli, hogy Európán is múlik, hogy mennyire lesz partner a változásokban, de az amerikai félnek is vigyáznia kell az engedménytétellel, mert könnyen elveszítheti alkupozícióját. A Biden-adminisztráció az első pillanattól kezdve igyekszik határozott üzenetet megfogalmazni Európának, s helyenként új minőségben jelenik meg például a katonai demonstráció is – mondta Csiki Varga Tamás, aki szintén úgy véli, hogy sok olyan kérdés került felszínre az elmúlt években, amelyhez európai oldalról is értelmes és koherens álláspontra lenne szükség, de erre Európa (egyelőre) még nem képes.

A kerekasztal-beszélgetésen a többi mellett szó volt Oroszország és Kína NATO-hoz fűződő kapcsolatairól és a két hatalom Egyesült Államokkal folytatott – olykor viharos – párbeszédéről is. Elhangzott, hogy szükség lenne egy közös álláspontra a NATO és az EU között is, „különben a saját érdekek felülírják az előnyöket”. Ugyanakkor jelenleg minden országnak vannak sürgetőbb kihívásai (így a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági krízis), minthogy a „kínai” vagy „orosz” kérdésekkel foglalkozzon.

Szöveg: Zavodnyik Blanka