A kínai-indiai határvita még sokáig lezáratlan marad - hangzott el a témában rendezett online kerekasztal-beszélgetésen. Az NKE Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék és Tudományos Diákköre által szervezett eseményen az intézmény szakértői több szempontból is elemezték a határvitát.
Háda Béla, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa elmondta, hogy a kínai-indiai határvita a modern államok igényeihez igazodik, így története a 19. század végére nyúlik vissza, India függetlenné válásával vált fontos kérdéssé. Elhangzott: India az első államok egyike volt, aki elismerte a Kínai Népköztársaságot, de viszonyuk az 1959-es határvita kirobbanásig is feszült volt. Háda Béla megjegyezte, hogy India már az 1950-es évek óta nagyrészt tibeti lakosokból speciális határvédelmi alakulatot működtet. Az eseményen szakértőként jelenlévő Balázs Dániel az 1959-ben kitört tibeti felkelés szerepét hangsúlyozta, amely töréspontot jelentett a két ország viszonyában. Úgy fogalmazott, hogy a szovjetekkel és az amerikaiakkal való indiai kapcsolatépítést a kínai vezetés az országuk elleni szövetkezésként fogta el. Bartók András, a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék oktatója felhívta a figyelmet a térség más országainak kiemelkedő szerepére, hiszen Kína dominanciája nemcsak a szárazföldi, hanem a dél-kínai tengerviták során is érzékelhető. India és Kína egymásra ható kulturális változásairól beszélt P. Szabó Sándor, aki kiemelten utalt a Kínában erőteljesen jelenlévő buddhizmusra. A Kína-tanulmányok Tanszék vezetője szólt az ázsiai hegemóniára törekvő Kínai Népköztársaság soft power-ének alapjául szolgáló chan buddhizmusól is: a méltán híres kínai tea is egy indiai szerzeteshez köthető – emlékeztetett. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország rendszeresen tart közös hadgyakorlatokat. A jelenleg is érzékelhető gazdasági válság ráerősített a már meglévő problémákra, így P. Szabó Sándor szerint egy „újfajta hidegháború felé rohanunk”, amelyben India az USA oldalára állhat, Kína pedig önmaga válhat a nemzetközi színtér egyik legmeghatározóbb formálójává.
A szakértők szerint összességében elmondható, hogy a határvita során Kína igyekszik gazdaságának stabilitását biztosítani, s ügyel a katonai törésvonalak megfelelő kezelésére, tartva egy újfajta hidegháborúban való alulmaradástól. Ez azt is jelenti, hogy az indiai-kínai határvita valószínűleg még sokáig lezáratlan marad.
Szöveg: Pap Melinda Patrícia