Az Európai Unió és tagországai számára - a jelenlegi helyzetben talán nem túlzás azt mondani -, hogy a mediterrán térség jelenti a legnagyobb kihívást. Az 1995-ben indult Barcelonai Folyamat, majd a 2008-ban létrejött Mediterrán Unió az együttműködést, a partnerséget, a biztonság megteremtését, a fejlődést és a stabilitást tűzte ki célul, most pedig mintha ezzel ellentétes folyamatokat látnánk – hangzott el a Külügy Klub legutóbbi eseményén.
A Frontex kimutatása szerint a migrációs nyomás a Mediterráneum középső részén a legnagyobb jelenleg, így ez Olaszországra nehezedik leginkább. Molnár Anna egyetemi tanár, az NKE Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék vezetője előadásában felhívta a figyelmet a Mediterráneum belső határainak szerteágazó kérdéseire: a meghatározás alapja a közös sors, azonban a sorsközösség mellett az eltérő rendszerek számos kérdést vetnek fel. Franciaországnak a térségben betöltött pozíciója kiemelkedő - mutatott rá Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének egyetemi docense, aki többek között szólt a térségben a gyarmatosítás óta érezhető erős francia jelenlét fontosságáról is. Törökországnak a Mediterráneumban betöltött meghatározó szerepét taglalta Szigetvári Tamás, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense.
A három szakértő beszélt a többi között a francia társadalomban jelentkező iszlám radikalizmus kezeléséről, a közel-keleti térség törékeny stabilitásáról, valamint arról, hogy az egyes tagországok mennyire megértőek vagy elutasítóak a magyar migrációs állásponttal kapcsolatban. Egy hallgatói kérdés kapcsán az egyetemi oktatók kitértek a kibocsátó országok Európa-percepciójára és arra is, hogy mennyire hatékonyan tudja kezelni a szerteágazó problémahalmazt az uniós intézményrendszer.
Breuer Klára, az NKE nemzetközi igazgatója azzal köszönte meg az előadók közreműködését, hogy felhívta a hallgatók figyelmét a történelem, a szélesen vett kultúrtörténet ismeretének fontosságára, amikor a jelenkori nemzetközi konfliktusok megoldását keressük. Ahogy fogalmazott, a három szakértő felvillantotta milyen mélységben ismerik az általuk vizsgált ország mai törekvései mellett, a Mediterrán térség évszázadokra visszanyúló együttműködésének történetét.
A Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programja széleskörű, versenyképes tudást kínál mindazoknak, akik a magyar diplomáciai karban kívánnak dolgozni, és a magyar nemzeti és gazdasági érdekeket akarják képviselni a világban. A Program célja, hogy a képzést sikeresen teljesítő hallgatók a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársai legyenek.
Szöveg: Pap Melinda Patrícia