A békétlen kibertér és az oltási attitűd

A kibertérrel új platform nyílt az álhírterjesztésre, mely tovább erősítette a kognitív befolyásolás technikájának évezredes hagyományait is. Az NKE két kutatója, Krasznay Csaba és Bányász Péter az ötödik műveleti térről, az informatikai hadviselésről, valamint a közösségi oldalakon zajló lélektani hadviselésről beszélt a Nemzetközi és Európai Szakkollégium és a Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium közös online kerekasztal-beszélgetésén.  

„A kibertér közel sem egy békés hely” – figyelmeztetett Krasznay Csaba az ötödik hadszíntérben zajló információs műveletek (hadviselés) kapcsán. A Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője előadásában kitért a negyedik generációs (és hibrid) hadviselés jellemzőire, bemutatta az információs műveletek lényegét, de szólt arról is, hogy a kibertér korábban nem látott lehetőséged ad az egyének és társadalmak kognitív befolyásolására. Utóbbinak szerves része a lélektani műveletek (PSYOPS), de a szakértő arról is szólt, hogy – a mesterséges intelligencia révén – már személyre szabottan lehet terjeszteni információkat, (ál)híreket, vagy akár ideológiákat is.  

Bányász Péter előadásában a koronavírus oltással kapcsolatos attitűdöt vizsgálta a szentimentanalízis és a hálózatelemzés segítségével. Az NKE Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék adjunktusa szerint a hálózattudomány segítségével vizsgálható, hogy mely hírek bírnak nagy társadalmi befolyással, mennyi idő alatt terjednek el ezek, illetve a módszer segítséget nyújthat abban is, hogy miként lehet védekezni az álhír terjesztőkkel szemben. Bányász Péter előadásának második felében a kulcsszó- és „senti-one” analízis segítségével vizsgálta, hogyan viszonyulnak a társadalmak a koronavírus oltásokhoz, s milyen a magyar internet felhasználók attitűdje az oltások irányában. Az online marketing világában is alkalmazott módszerek megmutatják, hogy milyen arányban fordulnak együtt elő olyan kulcsszavak a közösségi oldalakon, mint például az „5G és a COVID” kifejezések, de a szakértő szerint módszer arra is felhasználható, hogy feltárjuk az oltásokkal kapcsolatos társadalmi attitűdöket. Utóbbi kapcsán Bányász Péter megállapította, hogy a magyar társadalom a globális átlagnál negatívabban ítéli meg az AstraZeneca, a Moderna, a Sinopharm és a Sputnik vakcinák hatékonyságát. 

 

Szöveg: Zavodnyik Blanka