A pandémia idején felerősödött az általános szorongás, egyéni és társadalmi szintű közérzet romlás következett be, mindez agresszióhoz, az alkohol – és drogproblémák felerősödéséhez vezetett, illetve romlott a kiszolgáltatott áldozatok helyzete – hangzott el a Bűncselekmények Áldozatainak Napja alkalmából szervezett online konferencián. A Rendészettudományi Kar (RTK) Kriminológiai Tanszéke és a Magyar Kriminológiai Társaság közös rendezvénye kifejezetten a bűncselekmények járvány alatti alakulására és az áldozattá válás covid idején bekövetkező sajátosságaira fókuszált.
Nemcsak a bűncselekményekkel fontos foglalkoznunk, nemcsak az elkövetőkkel, hanem ugyanilyen fontosak az áldozatok is – hangoztatta megnyitójában Barabás A. Tünde, a Kriminológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. A professzor előadásában kifejtette: a statisztikai adatok szerint az összes bűncselekmény száma csökkent ugyan, de hangsúlyeltolódás következett be. Egy év (2019-2020) leforgása alatt jelentősen megugrott az emberölés, állatkínzás, kapcsolati erőszak és az informatikai rendszer vagy adat megsértése, illetve az informatikai rendszer felhasználásával elkövetett csalások száma. A karantén velejárójaként csökkent a kontaktusokhoz kötött bűncselekménytípusok, így a testi sértések, lopások, szeméremsértések, kifosztások száma. Összességében elmondható, hogy a pandémia idején felerősödött az általános szorongás, egyéni és társadalmi szintű közérzet romlás következett be, mindez agresszióhoz és önagresszióhoz (alkohol-drogproblémák) vezetett. Az összezártság és az általa okozott feszültségek hatására a problémás családokban nőtt a kiszolgáltatottság, ezzel pedig a kiszolgáltatott áldozatok helyzete is romlott. Erre valamilyen megoldást kell találni, kiutakat, amelyek egy ilyen váratlanul bekövetkező sokkhelyzeteben lehetőséget adnak a kiszolgáltatottaknak a megoldásra, a hatóságoknak pedig arra, hogy segítsék ezeket az áldozatokat – összegzett Barabás A. Tünde.
A pandémia idején megnőtt az online csalások száma, az Egyesült Államokban kutatás is készült ebben a témában az időskorúak körében. A kutatást végző Parti Katalin, a Virginia Tech Egyetem Szociológia Tanszékének adjunktusa elmondta: a színjátszós szélhámosok és az identitáslopás típusú bűncselekmények évente mintegy 12,7 milliárd dollár veszteséget okoznak. Az áldozatok jellemzően az 55 év feletti korosztály, de főleg a 75-90 éves korosztály tagjai közül kerülnek ki, utóbbinál a megjelenő demencia okán 75 százalékkal nagyobb az áldozattá válás esélye. A konferencián szó volt a drogfogyasztás változásairól is a tavalyi járványos évben. Sivadó Máté, a Kriminológiai Tanszék adjunktusa a pandémia drogpiacra gyakorolt hatásáról egyebek mellett azt mondta: a határzárak és a járványhoz kapcsolódó egyéb intézkedések droghiányt okoztak az utcán, ami magasabb árakhoz és csökkenő tisztasághoz vezetett. Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy például a kábítószer-kereskedők által előnyben részesített tengeri útvonalak egyik európai végpontján, a hamburgi kikötőben évi 6 millió konténer megy át, amiből a hatóságok úgy ezret tudnak ellenőrizni. Mégis 20 tonna kokaint fognak az ottani kábítószer rendőrség munkatársai, ez jóval több, mint a Németország területén lefoglalt évi 200 kg. Sivadó Máté beszélt arról is, hogy a pandémia által növekedő munkanélküliség növelheti annak esélyét, hogy a szegény és deprivált emberek a kábítószerekhez, vagy azokhoz kapcsolódó tiltott tevékenységekhez forduljanak. Ebben a helyzetben emelkedik a darkneten keresztüli online kereskedelem, míg a gyógyszer – és alkoholfogyasztás összességében már növekvő tendenciát mutat.
A témáról további részleteket olvashatnak a Bonum Publicum egyetemi magazin márciusi számában.
Szöveg: Tasi Tibor