Új kihívások előtt a (katonai) repülés

Magyarországon a drónrepülések száma 2025-re elérheti az évi 10 milliót, ez naponta 27 ezer drónos repülést jelenthet az előrejelzések szerint – ez is elhangzott az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Repülőfedélzeti Rendszerek Tanszék online konferenciáján. A résztvevők szót ejtettek a drónos világot megpezsdítő, év elején hatályba lépett törvényről, az adatbuszokról és a magyar légierőhöz érkező H145M helikopterek fegyverzeti lehetőségeiről is.

A repülés 21. századi fejlődése igazi slágertéma, állandóan napirenden van a drónkérdés, de a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében érkező harci helikopterek is. Ezt jól bizonyítja, hogy a Szolnokon lévő Repülőfedélzeti Rendszerek Tanszék „Repülés a 21. században” című online konferenciáján jelenlévők döntő többsége a HHK mellett az Egyetem más karairól érdeklődik a téma iránt – erről beszélt megnyitójában Szilvássy László ezredes, tanszékvezető egyetemi docens.

Az eseményen szó volt a repülőgépeken alkalmazott, információáramlást biztosító adatbuszokról is. „A busz vagy sín a számítógép architektúrában a számítógép olyan, jól definiált része, alrendszere, amely lehetővé teszi adatok vagy tápfeszültségek továbbítását a számítógépen belül vagy számítógépek, illetve a számítógép és a perifériák között” – magyarázta el az adatbuszok fogalmát Békési Bertold alezredes.

„Soha ne repülj repülőgépek és egyes repterek közelében” – foglalta össze a drónokkal kapcsolatos legfontosabb figyelmeztetést a pilóta nélküli légijárművek repülésbiztonsági kockázatairól szóló előadásában Gajdács László főhadnagy. A Repülőfedélzeti Rendszerek Tanszék kutatója a magyarországi drónadatokról azt mondta: 2017-ben 15-30 ezer, mostanra több mint 100 ezer ilyen van, az előrejelzések pedig 2025-re évi 10 millió, napi 27 ezer repülést prognosztizálnak hazánkban, ami a mai teljes európai légiforgalomnak felel meg.

A dróntársadalomra épp az idei év elején virradt új nap, hiszen új törvényi szabályozás lépett életbe. Ennek lényege, hogy a magyar légtér pilóta nélküli légijárművekkel eseti légtér kijelölése esetén vehető igénybe, a légiközlekedési hatóság ezekről az eszközökről és üzembentartóikról nyilvántartást vezet, az eszközök ezután vehetők igénybe a szükséges díj megfizetésével – mondta előadásában Major Gábor alezredes.

A konferencián szintén előkerült egy másik, aktuális slágertéma, méghozzá a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében érkező H145M helikopterek fegyverzetének lehetőségei. Szilvássy László ezredes, tanszékvezető előadásában leszögezte: a típus számos fegyverrendszerrel felszerelhető, a Magyarországra érkező 20 darab, egyebek mellett felderítő, könnyű támadó, kutató-mentő feladatokra alkalmas helikopteren is megtalálható ezek némelyike, de nem feltétlenül mind. A nyilvánosan elérhető adatok szerint az Airbus helikoptereken 7-12-19 csövű rakéta indító blokkok, 20 mm-es gépágyú konténer, 12,7 mm-es géppuska konténer, levegő-föld irányítható rakéták, félaktív lézerirányítású rakéták és aktív önirányítású rakéták kaphatnak helyet.

A témáról bővebb írásunk a Bonum Publicum egyetemi magazin márciusi számában olvasható.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Airbus