A nemzeti gondolat és identitás, azaz a nemzetébredés korszakában indult a Ludovika Akadémia története, az intézmény felállítását támogató rendek is ebbe a kontextusba helyezték létrejöttét, méghozzá egy olyan korban, amelyben harmonikus volt a kapcsolat az uralkodóval – hangoztatta a Ludovika Szabadegyetem új szemeszterének első előadásán Fónagy Zoltán, történész. A rendezvénysorozat új évadában a Ludovika Akadémia történetéről, küldetéséről és hagyományairól szólnak az előadások, amelyek során arra keresik a választ, hogy milyen értékeket közvetített a tanintézet.
Az idei előadások a tervek szerint bemutatják majd a Ludovika Akadémia szellemiségét, a környezetet, körülményeket, amelyek között létezett az intézmény – mondta bevezetőjében Csikány Tamás ezredes, tudományos rektorhelyettes. A Ludovika Szabadegyetem tantárgyfelelőse az egyik legjobb, 19. századdal foglalkozó történésznek nevezte a szemeszter első előadóját, Fónagy Zoltánt, aki a hadi főtanoda első korszakáról beszélt.
A Ludovika Akadémia története a rendek és az uralkodó közötti harmonikus időszakban indult, ám ennek ellenére az 1808-as alapítás után 40 évet kellett várni az oktatás megkezdésére – kezdte előadását Fónagy Zoltán. Abban a korban nem létezett önálló magyar hadsereg, hiszen Magyarország a Habsburg-birodalom védőernyője alatt működött, egy soknemzetiségű birodalom részeként, amely biztonságot nyújtott például az orosz expanziós veszéllyel szemben. Ebben a helyzetben a magyar rendek előnyös és szükségszerű együttműködésként élték meg viszonyukat az uralkodóval, az Akadémia létrehozása pedig szívügyükké vált A történész hozzátette: a birodalmi katonai akadémiákon mintegy 1100 magyarországi hallgató tanult a 18. század második felében, ezek közül kiemelkedik a bécsújhelyi, amely a Ludovika megtervezésekor szolgált mintaként. Az alapításra folyamatosak voltak a törekvések, II. József halálát követően a „nagy nemzeti, rendi fellángolás” idején Magyarország korábban hangoztatott önállóságát ilyen módon is igyekeztek tartalommal megtölteni. Az Akadémia rövid távon a magyar nemesi ifjak katonai karrierjét alapozta volna meg, hosszú távon pedig az önálló magyar hadsereg megteremtését – hangoztatta Fónagy Zoltán, aki beszélt az 1808. évi VII. törvénycikkről, amely az Akadémia alapításáról rendelkezett. Ebben már szerepel a „Ludovika” név Mária Ludovika királyné, I.Ferenc harmadik felesége tiszteletére, aki koronázási ajándékát, azaz 50 ezer pengőforintot ajánlott fel az alapításra. A törvény egyebek mellett rendelkezett arról, hogy 120 ösztöndíjas és 80 fizető hallgató képzése valósulhat meg egyszerre, de a civil állami szolgálatra való képzés, azaz a mai Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemisége is megjelenik a jogszabályban – hívta fel a figyelmet a történész. A szakember részletezte: a 6 éves tanfolyamon vallási különbség nélkül lehetett részt venni, tehát katolikusok mellett protestánsokat is vártak soraikba. Mária Ludovika mellett fő – és köznemesek sora adományozott az intézménynek, a Napóleoni háborúk által okozott mezőgazdasági konjunktúra kedvezett ennek. A legnagyobb közcélú adományozó gróf Buttler János alapítványa volt, a 126.666 forint 20 növendék ösztöndíját biztosította.
Az Akadémiát a nemzetébredés korszaka vitte előre, a tanítás azonban mégsem kezdődhetett el a tervezett helyszínen, Vácott. Ennek okaként többek között a pénz devalvációját, értékének egyötödére csökkenését, de a magyar tanítási nyelv szándékát, az oktatás rendszere és tartalma közötti ellentéteket jelölte meg Fónagy Zoltán. A birodalmi kormány ugyanis nem kényszerült engedményekre, a békeidőszakban ugyanis nincs tiszthiány, ráadásul ragaszkodtak a német nyelvűséghez is, így végül a megnyitás meghiúsult. Az előadáson szó volt a Ludovika ma is impozáns épületegyütteséről, amelynek alapkőletétele 1830. június 28-án volt. József főherceg, nádor azzal is elévülhetetlen érdemet szerzett, hogy a kor sztárépítészét, a Nemzeti Színház, Vigadó és a Nemzeti Múzeum tervezőjét Pollack Mihályt bízta meg a Ludovika épületének megtervezésével és kivitelezésével, amely végül 1836-ra készült el az Orczy-kertben, miután azt előtte megvásárolták, a szomszédos telket pedig Pest városa átengedte. A nagy áldozatkészség, a rendek és az uralkodó közötti látszólagos alapegyetértés ellenére azonban az oktatás még 40 évig nem indulhatott meg – zárta előadását Fónagy Zoltán.
A Ludovika Szabadegyetem a jövő héten folytatódik: február 16-án, 18 órától Csikány Tamás ezredes tart előadást „Oktatás, nevelés a Ludovika Akadémián” címmel.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes