A kreatív tanulásé a jövő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem jövőjének egyik sarokköve lehet a Kreatív Tanulás Program, amely a jelenlegi rendszernél jobban alkalmazkodik a fiatal generáció megváltozott tanulási szokásaihoz és elképzeléseihez – hangzott el a témával foglalkozó online konferencián.    

Több hazai és nemzetközi kutatás is azt bizonyítja, hogy az úgynevezett Z generáció tagjai már másképpen gondolkodnak a tanulásról és benne az oktatók szerepéről, mint a korábbi generációk. A mai tizenévesek már nem gondolják, hogy az oktató a tudás egyedüli letéteményese, a tekintély és a tisztelet korábbi értelmezései megváltoztak. A fiatalok számára fontos az újdonság, a kaland, és jóval kevésbé tűrik a monotonitást, mint az idősebbek. Mindez azt is jelenti, hogy az oktatásnak igazodnia kell a megváltozott szokásokhoz és igényekhez, ehhez pedig minél jobban meg kell érteni a Z generáció gondolkodását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem is fontos feladatának tartja ezt, ezért is kezdődött el az intézményben egy szakmai munka a Kreatív Tanulás Program kimunkálására. „A csökkenő felvételi jelentkezési számok miatt is szükség van egy új szemléletre, amely jobban figyel a Z generáció gondolkodására. Vonzó képzéseket és perspektívákat kell kínálnunk számukra, ehhez pedig új módszerekre is szükség van”- fogalmazott a rendezvényen Christián László r. ezredes. Az NKE oktatási rektorhelyettese szerint nem szabad félni a változástól, de lépésről lépésre érdemes haladni. A legfontosabb teendők közé sorolta az Intézményfejlesztési Tervben is megfogalmazott célokat, például a mentorálási tevékenység erősítését, a kiscsoportos, akár személyre szóló képzési forma előtérbe helyezését, vagy a kulcsképességek fejlesztését. Elhangzott az is, hogy tavaly létrejött a Kreatív Tanulás Munkacsoport és a Kreatív Tanulás Kutatóműhely is, melyek fontos szereplői az intézmény előtt álló feladatoknak. A mostani rendezvényen pedig az eddig összegyűjtött jó gyakorlatokat és meglévő tapasztalatokat mutatják be az érdeklődőknek. „Ez a konferencia egy metszet, megnézzük, hol tartunk, és mire van szükség a további fejlődéshez” – fogalmazott Christián László.

A munkacsoport és a kutatóműhely vezetője Méhes Tamás adjunktus, aki elmondta: oktatók és hallgatók is részt vesznek a havi rendszerességgel ülésező munkacsoport tevékenységében. A szervezet elsődleges feladata egy koncepció kidolgozása és a stratégiaalkotás, valamint a kreatív tanulást segítő, támogató projekt „levezénylése”. A szakember szerint a program sikeres megvalósításához minden egyetemi polgár közreműködésére szükség van, ezért is hoznak létre például egy oktatói hálózatot, amely napi szinten támogatja a projektet. A stratégia alapjait az első negyedévben fogalmazzák meg. Méhes Tamás elmondta azt is, hogy szeretnének egy szolgáltatási „kosarat” létrehozni, amelyet folyamatosan töltenének meg képzésekkel, programokkal, jó gyakorlatokkal. Ezekből az oktatók szabadon választhatnának, a kínálatot pedig folyamatosan szélesítenék.

Az online rendezvényen az innovatív felsőoktatás kihívásairól Dominek Dalma adjunktus, irodavezető tartott előadást, Hegedűs Judit tanszékvezető egyetemi docens pedig arról beszélt, hogy a felsőoktatásban dolgozók mit gondolnak az oktatásról és hogyan élik meg a nehézségeket, kihívásokat.  Kovács Gábor c. r. dandártábornok, egyetemi tanár az elmélet és a gyakorlat egységéről szólt az NKE Közös Közszolgálati Gyakorlatainak bemutatásán keresztül, Barnucz Nóra tanársegéd pedig az innovatív módszerek alkalmazásáról beszélt a szaknyelvi oktatásban. Az előadásokat követő workshopon a résztvevők beszámoltak a tanszékeken folyó kreatív, innovatív munkákról, illetve megfogalmazták igényeiket, kéréseiket is fejlesztésekkel kapcsolatban. Az oktatói hálózat tagjainak az lesz a feladata, hogy figyeljék a saját tanszékükön folyó oktatási, oktatásmódszertani munkákat és segítsék saját kollégáikat az információkhoz, módszertanokhoz való hozzáférésben.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes