Capitoliumi harc: sokk és szégyen

Legitimációs harcot, politikai helyezkedést és hibás választási számítást lát a január 6-i amerikai események hátterében Mártonffy Balázs, az NKE Amerikai Tanulmányok Kutatóintézet új vezetője. Szerdán több száz, Donald Trump elnök hívének számító tüntető rontott be az amerikai szövetségi törvényhozás épületébe, megszakítva ezzel Joe Biden megválasztott elnök győzelmének kongresszusi ratifikációját. Az összecsapásokban sokan megsérültek, négyen életüket vesztették.

A John McCain–díjas politológus honlapunknak elmondta, hogy a november 3-i elnökválasztás óta az eddigi amerikai „elfogadott” demokráciai kereteket felborító hatalmi harc zajlik az Egyesült Államokban. Az USA modernkori történelmében rendhagyó módon az egyik elnökjelölt (a jelenlegi elnök) nem vette figyelembe az eddigi írt és íratlan amerikai hatalomszerzési szabályokat és nem ismerte el a választási vereségét. Trump az elmúlt négy évben számos alkalommal szakított az eddigi elnöki hatalomgyakorlási normákkal, mind a bel-, mind a külpolitikában, így a voksolás eredményének megkérdőjelezése Mártonffy Balázs szerint nem volt túlzottan meglepő. Az elnök az elvesztett választás óta igyekezett jogi legitimációt keresni hatalmi ambícióinak, de a közel félszáz jogi keresetet az USA harmadik hatalmi ága, az igazságszolgáltatás - kellő bizonyíték hiányában – elutasította. A szakember úgy látja, hogy Trump egy megosztó politikai legitimációs harcot is vívott (vív), amellyel vélhetően a 2024-es elnökjelölti kampányát készíti elő, a saját szavazói bázisát szilárdítja meg, valamint a Republikánus Párt identitását próbálja meghatározni.

A szerdai események kapcsán az intézetvezető elmondta: a kongresszusban több republikánus képviselő az eredmény kifogásolására/megóvására tett volna kísérletet, amelyhez hasonló volt már a történelemben. Az egyik ilyen eset a 19. században történt, amikor a szövetségi államok eltérő elektori eredményeket küldtek meg a Kongresszusnak, amelynek döntést kellet hoznia. 2005-ben pedig néhány demokrata törvényhozó partizán akcióját figyelhettük meg, amit az akkori alelnök és egyben vesztes elnökjelölt egyértelműen elutasított. A mostani óvásnak, illetve sikerének azonban nem igazán volt realitása a választási eredmény, a bíróságok döntései, a törvényhozás többségi kontrollja és alkotmányértelmezése, valamint az alelnök elutasítása miatt. „Az óvás sikerében reménykedő politikusok ezt bizonyára tudták, de vagy nem vették ezt figyelembe, vagy elkalkulálták magukat a capitoliumi tömeg tisztánlátása kapcsán. Ez is vezethetett oda, hogy az eddig megszokott, békés amerikai hatalmi átmenet megszakadt és ez sokkolta a világot is”- fogalmazott Mártonffy Balázs. A politológus hozzátette, hogy az amerikai alkotmány politikatudományi megközelítésben csak egy fajta hatalmi vezetési rendszer a sok közül, nem „természetes,” és csak addig „szent”, amíg a hatalmon lévők megszentelik. Biden-elnökségének kongresszusi ratifikációjával várhatóan most megindul a poszt-Trumpi útkeresés a Republikánus Párton belül. Az események jövőre vonatkozó tanulságaként, már magánvéleményként az intézetvezető elmondta: az amerikai elnöki hivatalt betöltő személynek az amerikai választópolgár szemében nem pusztán politikusnak, hanem államférfinak is kell lennie.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: EPA-EFE