A globalizáció elméleti paradigmái

A globalizációnak a nemzetállamok szuverenitására vonatkozó hatásait is vizsgálta monográfiájában Pongrácz Alex, az NKE Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék oktatója. A könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferencián szó volt az intézményben folyó reflexív államtudomány című kutatás legújabb eredményeiről is.

A tanszéken zajló tudományos munka négy jelentősebb alapkutatásra épül: államelméleti-, kormányzáselméleti-, politikatudományi, valamint államtudományi vizsgálatokra. Cs. Kiss Lajos, az NKE kutatóprofesszora elmondta, hogy céljaik között szerepel a többi között az államtudomány értelmének, létjogosultságának tisztázása, a reflexív államelmélet kidolgozása és az állammal kapcsolatos tudományos diskurzus újjászervezése. A kutatómunka egyik eredménye a most bemutatott kiadvány is, amely az Államértelmezések című könyvsorozat részeként jelent meg. „Ez a sorozat évek óta a folyamatban lévő állam- és kormányzáselméleti kutatási program legfrissebb eredményeit jeleníti meg”- hangsúlyozta köszöntőjében Zachar Péter Krisztián. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánhelyettese elmondta, hogy a monográfiák és tanulmánykötetek tudományos szempontból elemzik az államfejlődés és az államtudomány alapproblémáit, például az olyan nagy átalakulási folyamatokat, mint a globalizáció. Elhangzott, hogy a most bemutatott kötet a klasszikus nemzetállami szuverenitás globális erőtérben betöltött szerepére irányítja a figyelmet, hiszen a 2008-as globális pénzügyi válság megmutatta, hogy elodázhatatlanul szükségessé vált az állami feladatok és hatáskörök újragondolása. Zachar Péter Krisztián szerint kulcskérdés, hogy a globális világ új kihívásaira a nemzetállamok hogyan és milyen válaszokat tudnak adni.

Stumpf István volt alkotmánybíró szerint a válság világossá tette, hogy a piac önmagában nem képes minden problémát megoldani, így a hibák korrigálása az államra hárul, amely egy nemzeti szolidaritásközösség. A szakember szerint az államnak számos új területet kell az eddigieknél jobban szabályoznia, ilyen például az infotechnológia világa. Az NKE kutatóprofesszora a nemzeti szuverenitás kapcsán megjegyezte: ma már egyre több tagállamban vetődik fel a kérdés, hogy az európai jognak mennyire van elsődlegessége a nemzeti joggal szemben. Példaként hozta fel Németországot, ahol az alkotmánybíróság egy kötvényvásárlási ügyben az Európai Unió Bíróságának döntését is felülbírálta. Stumpf István hangsúlyozta, hogy erős, aktív, intelligens, de alkotmányosan korlátozott államra van szükség a jövőben.

Bogár László közgazdász online bejelentkezésében a most bemutatott könyv erényeit méltatta: szerinte az információkban gazdag kiadvány a globalizáció nemzeti szuverenitásra gyakorolt hatását szisztematikusan, szép történeti ívben mutatja be. A szakember szerint a globalizáció a nyugati modernitás globálissá tágulását jelenti, amely a végéhez közelít, hiszen erkölcsi és szellemi értelemben is kimerültek az energiái.

Pongrácz Alex egyetemi adjunktus, a könyv szerzője elmondta: a globalizáció ellenszere lehet például a fejlesztő-jóléti állam, vagy a hosszú ellátási láncok lerövidítése, a lokalizáció felerősödése, amely a koronavírus járvány idején különösen aktuális feladat.

 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes