„A jegybank még jelentős munícióval rendelkezik a magyar gazdaság támogatására” – nyilatkozta a Bonum Publicumnak Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnökével készült interjúban szó esett arról is, hogy a koronavírus-helyzetre adott gyors és hatékony válaszok a hazai pénzügyi digitalizációt is jelentős mértékben ösztönözték, ami hosszabb távon az ország versenyképességét is erősíti.
Elnök úr az elmúlt napokban megjelent egyik írásában 1956-hoz hasonlóan sorsfordító évnek nevezte 2020-at. Azt írja, hogy felértékelődik a biztonság mint érték, és például megerősödnek a közösségek. Miben kellene és miben fog véleménye szerint változni a világunk és benne hazánk a következő években?
Magyarország a jövő felé fordulva a fenntartható felzárkózási pálya megerősítését tűzte ki célként. Ennek köszönhetően a magyar gazdaság mára erős immunrendszerrel tud szembenézni a globális járványhelyzettel. Valóban sorsfordító évvé vált tehát az idei, azonban ahogyan a magyar történelemben többször is, úgy nemzetünk, nemzetgazdaságunk ebben a környezetben is helyt fog állni. Minden lehetőségünk adott azon dinamikus fejlődési pálya folytatására, amelyet az elmúlt évtizedben elkezdtünk. A járvány következtében többek között felerősödik a digitalizáció, a pénz forradalma, formálódik a globalizáció új rendje, megnyílik a zöld gazdaság kiteljesedésének lehetősége, átalakulnak a fogyasztói és megtakarítási szokások, új fúziók és egyensúlyok alakulnak ki társadalmaink és gazdaságaink lényegében minden szegletében. Miért is ne lehetnénk éllovasok mindezen területeken?
A koronavírus-járvány elsősorban egészségügyi-járványügyi probléma, de legalább ennyire jelentős hatása van a gazdasági-pénzügyi életre is. Vannak, akik pesszimistábban látják a jövőt, de hallunk optimista hangokat is. Ön és a jegybank láthatóan az utóbbiak táborát erősíti, hiszen tartják a korábbi prognózisukat, a 2-3 százalékos növekedést, miközben szinte mindenki visszaesést vizionál. Mire épül ez az optimizmus, hiszen a járvány valószínűleg nem fog megszűnni, sőt egyre többen azt mondják, hogy lesznek következő hullámai is.
Több ok is áll az optimizmusunk mögött. A gazdaság erős induló fundamentális helyzete, a jelentős gazdaságpolitikai mozgástér és az egészségügyi válságkezelésünk kiváló minősége alapján minden adott, hogy Magyarország egy „V” alakú, gyors kilábalási pályát fusson be. Hazánkat strukturálisan erős, felzárkózási pályán érte el a járvány. Teljes foglalkoztatás, európai összevetésben is magas beruházási ráta és erős gazdasági növekedés jellemezte a magyar gazdaságot az elmúlt években. Közben a makroegyensúlyi mutatóink stabilak maradtak, a bruttó államadósság trendszerűen csökkent, a nettó külső adósság eltűnőben, a lakosságot magas megtakarítási ráta jellemzi, és már rég magunk mögött hagytuk a toxikus devizahiteleket. Tehát erős alapokra építhettük a válságkezelést. Az államadósság folyamatos mérséklése, a fegyelmezett költségvetési politika és a Magyar Nemzeti Bank 2013 óta követett mérlegszűkítő stratégiája jelentős tűzerőt biztosít a válságkezelésre a hazai gazdaságpolitikának. Az elmúlt 100 évben soha nem indultunk neki ilyen kedvező helyzetből globális válságszituációnak.
A jegybank a saját eszközeivel hogyan tud hozzájárulni a járvány okozta válság kezeléséhez? Egyáltalán milyen intézkedéseket tart most a legfontosabbnak ahhoz, hogy a növekedési prognózisa realitás legyen?
A járvány megjelenése nemcsak egészségügyi kihívást okozott, hanem megjelent egy másik vírus is, a félelem vírusa. Ahhoz, hogy ennek negatív gazdasági következményeit gyorsan leküzdjük, fontos a gazdaság, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása és az újrainduláshoz elengedhetetlenül szükséges a beruházási pálya megalapozása. Mindkét célt elértük koordinált és célzott lépéssorozattal. A gazdaság minden szektora számára biztosítottuk a szükséges likviditást, amely egy válságszituációban kulcsfontosságú. Ezzel párhuzamosan a jegybank vállalati hitelprogramjai és az el-, illetve újraindított eszközvásárlások a stabil, kiszámítható finanszírozási környezet megteremtéséhez és fenntartásához járulnak hozzá. A jegybank számára rendelkezésre álló eszköztár újratervezésével megnőtt a mozgástér, hogy szükség esetén kellően rugalmas, gyors és mégis megfontolt lépéseket tegyünk meg. A jegybank jelentős munícióval rendelkezik még a magyar gazdaság támogatására.
Ön arról is írt nemrég, hogy a pénzforradalom évei jönnek. A pénzügyi innovációk terén mire készülhetünk itt Európában, és hogyan járulhatnak ezek hozzá hazánk versenyképességének növeléséhez? Gondolok itt például az alapjövedelem helyett alapvető hitelkeret elképzelésre.
Az elmúlt évek technológiai fejlődésére alapozva láthatók annak a jövőnek a körvonalai, ahol az adat és a pénz határai elmosódnak, és a pénz a korábbiaknál is nagyobb sebességgel, korlátok nélkül áramlik majd a gazdaságban. Kínában például már aktívan alkalmazzák is ezeket a technológiákat. Bár az európai adatvédelmi előírások erősebbek, itt is egyre inkább teret fog nyerni a mesterséges intelligencia alkalmazása személyre szabott ajánlatokkal. A hazai digitalizációt jelentős mértékben ösztönözték a koronavírus-helyzetre adott gyors és hatékony válaszok, ami hosszabb távon az ország versenyképességét is erősíti. Nagyon rövid idő alatt az egész pénzügyi szektor átállt a digitális működésre, megsokasodnak a netbankban és mobilbankon keresztül elérhető ajánlatok, a bankfiókok felkeresése esetén is megjelent az érintésmentes működés. A jelenlegi helyzetben a magyar jegybank innovációt támogató hozzáállásával, a szabályozói környezet rugalmas és prudens értelmezésével, a hazai FinTech-szektor megerősödését támogató kezdeményezéseivel és az olyan alap-infrastruktúrák kialakításával, mint például az azonnali fizetési rendszer sikeres bevezetése tudja legjobban támogatni a versenyképesség további erősítését. Az új, azonnali fizetési megoldásokkal gyorsítani kell a pénzforgalmat, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy akár a lakossági, akár a vállalati hitelkihelyezés minél gyorsabban, automatizáltan, akár néhány percen vagy akár másodpercen belül megtörténhessen. Ezek a fejlesztések pedig elvezethetnek majd oda, hogy az ügyfelek egy folyamatosan rendelkezésre álló hitelkerettel gazdálkodhatnak, amelyet a várható életpálya-jövedelem alapján számolnak majd ki. Nem halat, azaz alapjövedelmet, hanem hálót, tehát alap hitelkeretet ajánlanak az innovatív államok mindenkinek.
2010 óta láthatóan változás történt a gazdaságpolitikában, ahol az állam szerepe felértékelődött és ösztönző jellegűvé is vált. Az is látható, hogy a fiskális és monetáris politika nagyobb összhangban van, mint korábban. Milyen szerepe van ebben a jegybanknak, és mi várható a következő években?
Már a 2008–2009-es válság átfogalmazta és sok esetben semmissé is tette a korábban még megingathatatlannak tűnő közgazdasági dogmákat. Új egyensúlyok, új megatrendek alakultak ki. Világossá vált, hogy az önszabályozó piac nem képes fenntarthatóságot teremteni, különösen nem válságszituációkban. Felértékelődött a hatékony állam és kormányzás, a határozott döntéshozatal, az innovatív vezetés és az együttműködés politikája. Elengedhetetlen a piac és az állam közötti új egyensúly megteremtése és megőrzése. 2010-ben Magyarországon több jelentős paradigmaváltás is történt, többek között a segély alapú sodródás és eladósodás helyett mi a munka alapú, fenntartható felzárkózás útját választottuk. A foglalkoztatás növelésén alapuló egyensúly és növekedés sikerreceptjét alkalmazva Magyarország nemzetközi mércével is eredményes válságkezelést hajtott végre, noha a 2010 utáni első években a kormány még nem számíthatott a monetáris politika támogatására. 2013-tól azonban ez is megváltozott, amikortól is az MNB mandátumának eleget téve célzott és innovatív eszközök alkalmazásával, immáron a magyar nemzet bankjaként érdemi támogatást nyújtott – és nyújt a mai napig – a magyar gazdaság egészének. A több területen egyszerre megjelenő, átfogó gazdaságpolitikai fordulat hosszan tartó következménye, hogy napjainkra a magyar gazdaság már erős fundamentumokkal rendelkezik.
Hogyan lehet egyszerre biztosítani a jegybanktörvényben is meghatározott alapvető célokat: az árstabilitást, a pénzügyi rendszer stabilitását és a kormányzati gazdaságpolitika támogatását?
Az említett három cél szorosan összetartozik, támogatják egymást. Stabil infláció nélkül nincs stabil gazdaság, stabil gazdaság nélkül pedig nincs stabil pénzügyi rendszer sem. És ezen kapcsolatok megfordítva is igazak. A korábbi, egy cél – egy eszköz felfogás helyett most már világszerte a több cél – több eszköz elv mentén alakítják monetáris politikájukat a jegybankok. A Magyar Nemzeti Bank sikeresen teljesítette inflációs célját, az infláció az elmúlt években szinte végig a cél közelében és a jegybanki toleranciasávon belül alakult. Eközben a stabil, immár négy éve változatlan alapkamat egy kiszámítható környezetet biztosít a gazdasági szereplők számára. A hazai pénzügyi rendszer stabilitását a 2013 utáni jegybanki lépések sikeresen megteremtették, egyúttal érdemben csökkentették a hazai gazdasági szereplők és Magyarország sérülékenységét is. A jegybank a korábbi pénzszűke helyett pénzbőséget teremtett a vállalatoknál és a háztartásoknál. A Növekedési Hitelprogrammal (NHP) egy biztonságos és vonzó hiteltermék volt jelen a piacon, emellett a bevezetett fogyasztóbarát pénzügyi termékek is azt jelzik, hogy a magyar jegybank az átalakuló bankrendszerrel együttműködve képes lesz fenntartani a gazdaságtörténetileg kivételesen kedvező pénzügyi környezetet. A jelenlegi helyzetben a gazdaságpolitikai ágak célja szintén közös: a gazdasági növekedés lehető leggyorsabb újraindítása. A magyar pénzügyi rendszer erős, stabil és biztonságos. A célzott gazdaságpolitikai intézkedésekkel fenntartható az elmúlt évek sikeres növekedési képlete.
Egy ország gazdasági-pénzügyi életének fontos szereplői a kis- és középvállalkozások, amelyek sokszor nehezen tudnak fennmaradni a piaci versenyben. A jegybank hogyan tudja segíteni a kkv-szektor hitelezését?
A jegybank által elindított Növekedési Hitelprogram (NHP) 2013 óta a kkv-hitelezés meghatározó tényezője. Az NHP sikeresen megtörte és növekedési pályára állította a kkv-hitelezés korábban tapasztalt csökkenő trendjét, ezzel megvalósult Magyarországon a hitelezési fordulat. A program eddigi szakaszaiban közel 50 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jutott kedvező forráshoz több mint 3300 milliárd forint összegben, amelynek legnagyobb része új beruházások finanszírozását szolgálta. Az április 20-tól 1500 milliárd forintos keretösszeggel elindított NHP Hajrá! konstrukció nagy segítséget jelent a vállalkozások stablitásának megőrzésében és versenyképesebbé válásában, így az egyik legfontosabb eszköze lehet a gazdaság beindításának. A vállalkozások megváltozott igényeihez igazodva és az aktuális kihívásokra reagálva az NHP Hajrá!-ban a finanszírozási célok köre lényegesen szélesebbé vált. A beruházási hitelek és lízingügyletek mellett lehetőség van forgóeszközhitelek felvételére is a vállalkozások működési költségeinek fedezésére, sőt a korábban kedvezőtlenebb feltételek mellett felvett hitelek is kiválthatók.
A digitalizáció ma már az élet szinte minden területén megjelenik. A jegybank hogyan és milyen eredménnyel támogatja ezt a folyamatot a pénzügyi szektorban? Például mik az eddigi tapasztalatok, visszajelzések az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetésével kapcsolatban?
A jegybanknak számos további kezdeményezése is van a digitális transzformáció erősítésére. Az MNB például a régióban az elsők között, 2018 elején hozta létre a pénzügyi intézményeket és a FinTech-cégeket támogató platformját, az MNB Innovation Hubot. 2019 októberében jelent meg az MNB FinTech-stratégiája, amely keretbe foglalja a jegybank törekvéseit a pénzügyi szektor digitalizációjának fejlesztésére. További, az MNB versenyképességi programjában is szereplő digitalizációs kezdeményezés például, hogy idén februártól a NAV és a Magyar Nemzeti Bank által közösen kidolgozott rendszerben elérhető az online keresetkimutatás. Idén áprilisban jelent meg az MNB nemzetközi szinten is újdonságnak számító FinTech és Digitalizációs Jelentése, amelyben a jegybank áttekintést ad a hazai bankrendszer jelenlegi digitalizációs szintjéről és a hazai FinTech-szektorról. A pénzügyi szektor digitális transzformációjának támogatása keretében idén március 2-a volt még egy igen fontos állomás, amikor is egy több mint négyéves tervezési, fejlesztési és tesztelési folyamat végén életre keltettük a nemzetközi szinten is innovatívnak számító azonnali fizetési rendszert. A hazai bankszektor utóbbi két évtizedének legnagyobb közös fejlesztési projektjét az MNB kezdeményezte és koordinálta, amely hosszú távra meghatározza a pénzforgalom fejlődési irányait. Az azonnali fizetési szolgáltatás elindulásával lehetővé vált, hogy a banki ügyfelek bárkinek bármikor másodperceken belül küldjenek pénzt. Ez különösen nagy segítséget jelent a lakosságnak és a vállalatoknak a jelenlegi járványügyi helyzetben. Az azonnali fizetés működésének első kéthavi tapasztalatai azt mutatják, hogy igény volt a kényelmes és folyamatosan elérhető utalási szolgáltatásra.
Milyennek látja hazánkban a pénzügyi tudatosság helyzetét?
A jegybank az alapokmányában megfogalmazott küldetésével, jövőképével és alapértékeivel összhangban feladatának tekinti a pénzügyi kultúra és a pénzügyi tudatosság, valamint az ezt megalapozó közgazdasági és társadalmi gondolkodás, illetve az ehhez kapcsolódó intézményrendszer és infrastruktúra fejlesztését is. A pénzügyi műveltség és tudatosság szintjének növelése még a legtöbb fejlett gazdaságban is kihívással teli feladatot jelent – erről tanúskodnak legalábbis az OECD statisztikái. Az elmúlt öt évben azonban hazánk ezen a területen sokat fejlődött, Magyarország ugyanis a legjobb eredményeket jellemzően a pénzügyi ismeretek, pénzügyi tudás kategóriában érte el. Amíg tehát a pénzügyi ismeretek tekintetében nemzetközi kitekintésben is kedvezőbbé vált a pozíciónk, úgy a lakosság pénzügyekhez való hozzáállása kapcsán további előrelépési lehetőségek azonosíthatók. Az MNB ezért is fordít különös figyelmet a pénzügyi ismeretterjesztésre nemcsak kiadványaival, de aktív jelenlétével is az oktatási rendszer minden szintjén. A Pénziránytű Alapítvány ismeretterjesztő tankönyvei, tananyagai például csaknem 400 ezer közép- és általános iskolás gyermekhez érnek el.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is vannak olyan képzések, amelyek például közpénzügyekkel foglalkoznak. Hogyan látja az intézmény helyzetét, fejlődését, és milyen lehetőséget lát egy esetleges szorosabb együttműködés kialakításában?
Magyarország legfőbb erőforrása a humán tőke, így az oktatás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés is. Ezért is jelölte ki az MNB a tavalyi évben közzétett 330 pontos versenyképességi reformprogramjának egyik kulcsterületeként a tudásalapú társadalom fejlesztését. A jegybank a szakemberei, stratégiai együttműködő partnerei útján vezető szerepet kíván betölteni a közgazdasági- és pénzügyiszakember-képzés megújításában, törekszik a világ élvonalába tartozó egyetemekkel, kutatóműhelyekkel, intézményekkel, szakemberekkel történő kapcsolatépítésre, hazai és nemzetközi együttműködési háló kialakítására, továbbá szakmai műhelyek létesítésével, kiadványokkal, ösztöndíjakkal, gyakornoki és különböző szintű képzési programokkal is támogatja és ösztönözni kívánja a pénzügyi és a közgazdasági gondolkodást. Az MNB rendszeres időközönként felülvizsgálja egyetemi kapcsolatrendszerét, folyamatosan fejleszti, alakítja együttműködéseit, hogy ezáltal is hozzájáruljon a hazai közgazdaságiszakember-képzés megújításához. A közpénzügyeket jól értő szakemberekre a jövőben is nagy szükség lesz, így az ezen szakterülethez tartozó programok fejlesztésében is jelentős potenciál rejlik.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: MNB archív