Hogyan lehet ösztönző az állam és milyen szinergiák bontakoztak ki az állami és az üzleti szféra között? Ezekre a kérdésekre is választ ad az „Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok” címmel megjelent tanulmánykötet. Az Akadémiai Kiadó gondozásában napvilágot látott szakkönyv egy összefoglaló dokumentum az elmúlt egy évtized gazdaságösztönző intézkedéseiről, illetve bemutatja a kormányzati stratégia államháztartási és piaci oldalról értelmezhető eredményeit.
Magyarország Európa 5 legélhetőbb országa közé szeretne tartozni 2030-ra és ehhez jó úton indult el az elmúlt időszakban – állítják a tanulmánykötet szerzői. Parragh Bianka, az MNB Monetáris Tanács tagja és az NKE tudományos főmunkatársa, a kötet szerzője és szerkesztője úgy véli: ha az állam érti és figyelembe veszi a gazdasági szereplőknek az üzleti környezet nehézségeiből adódó kockázatait és kihívásait, úgy hatékonyabbak és gyorsabbak lehetnek a vállalati válaszreakciók és ezáltal a nemzetgazdaság fejlődése is gyorsabb és hatékonyabb lesz. Az állam ezen szerepvállalásával, a jó irányú állami ösztönzéssel a vállalatok és valamennyi gazdasági szereplő értékteremtését támogatja.
A tanulmánykötet szerzői szerint az állam szerepfelfogásának megváltozása vezethet el bennünket a sikeres felzárkózáshoz. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter – a kötet előszavában – kifejti, hogy meg kell teremtenünk a struktúraváltáshoz szükséges peremfeltételeket. Ilyen például a kritikus infrastruktúrák megerősítése és modernizálása, a minőségi alapinfrastruktúra biztosítása, az okos és tiszta energiaszolgáltatás, valamint a gyors és biztonságos közlekedés.
Az állam és a piac összhangjának fontosságára hívja fel a figyelmet Parragh Bianka. Az elmúlt három évtizedben és azt megelőzően az aktív, nagy állam, illetve a piac mindenhatóságába vetett hit volt a két véglet az állami szerepfelfogásokban. „Magyarország azonban megvalósította, hogy egyensúly, a piaci és az állami koordináció egysége jöjjön létre” – mondta el Parragh Bianka. Ezzel pedig az állam támogatni tudja a gazdaság fejlődését is. Csak az állam indíthat rendszerszintű reakciókat, hatékony intézményrendszer és társadalmi bizalom talaján – tette hozzá a könyv szerkesztője.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke úgy véli, hogy az elmúlt időszakban sokkal komplexebbé vált a világ, ezért egy jól irányított állam és annak jó működése nélkül nincs jó életminőség, nincs megfelelő fejlődési perspektíva és fenntartható gazdasági környezet sem. „A rövidtávon gondolkodó, befektetéseik belátható időn belüli megtérülésében érdekelt vállalkozásokkal szemben, az ösztönző állam hosszútávon gondolkodik, és a fenntartható fejlődést szorgalmazza”- fogalmaz Domokos László. Az ÁSZ elnöke szerint egy jól működő államnak az üzleti szféra minőségét meghaladó vezetési kultúrára van szüksége.
Az állam felvállalta a felelősséget bizonyos döntésekben, erősebb lett a szabályozás, fejlődött az infrastruktúra, és előtérbe került a nemzeti érdekek képviselete, így a hazai vállalkozók számára kedvező gazdaságpolitika alakult ki – mondta Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: az állam akkor lehet hatékony, ha a piaci szereplők mindegyike részese lesz az együttműködésnek.
Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora hangsúlyozza, hogy az állami szerepvállalás az egyetem tudományos missziójának középpontjában áll. Ez a konzervatív államfelfogás, amely az államnak komoly szerepeket biztosít a szabadpiac tekintetében is, afelé mutat, hogy az államnak a piac, a gazdaság működésében szerepet kell vállalnia, tehát egyfajta tevőleges kötelezettsége van a szabad vállalkozás és kereskedelem előmozdítása érdekében. Kis Norbert szerint Magyarország bebizonyította, hogy az állam pénzügyi egyensúlya és a gazdasági növekedés együtt is tud működni. Az NKE fejlesztési rektorhelyettese úgy véli, Magyarország megtalálta a gazdaságösztönzés bátor eszközeit, az állam innovációja és versenyképességének erősítése pedig elvezethet a további felzárkózáshoz.
Krisán László szerint az ipar 4.0 hatására kialakuló új világ más követelményeket támaszt a jövő munkavállalóival szemben, az újonnan születő munkahelyek nem ugyanazokat a képességeket igénylik majd. Óriási felelőssége van tehát az ország oktatáspolitikájának abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék – vélekedett a KAVOSZ vezérigazgatója.
A magyar vállalatok megerősítésében fontos szerep hárul a tőzsdére is. Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója kiemelte: a piacfejlesztés akkor lesz sikeres, ha egyre több vállalat választja a tőzsdét a növekedéshez Az új stratégia kifejezetten a középvállalatokra koncentrál, mert nemzetgazdasági érdek a magyar tulajdonú vállalatok feltőkésítése, megerősítése és ezáltal versenyképességük növelése. Szerinte a jól működő tőkepiac kiemelten fontos a gazdaság számára, a fenntartható felzárkózás egyik kiemelten fontos eszköze.
Tehát az ösztönző állam egy felelősséget vállaló állam is, amelyben megjelenik a kormányzati felelősség nagyon erős, markáns gondolata, így a kormány nemcsak kereteket ad az állami működésnek – mutat rá Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.
A témáról az NKE Ludovika TV munkatársai készítettek filmet, amelyet az alábbi linken tekinthetnek meg: https://www.youtube.com/watch?v=lfCVnF8lFJY&feature=youtu.be
ÁSZ link: https://www.domokoslaszlo.com/hirek/hogyan-lehet-osztonzo-az-allam