„A magyar nép emlékezete ott hallgat minden faluban, ott hallgat a templomtéren, ott hallgat a hősi temetőkben“ – emlékeztetett Hatos Pál történész Trianon századik évfordulója kapcsán. Napra pontosan egy évszázada írták alá a trianoni békeszerződést, amelyre emlékezve élő televíziós műsorral jelentkezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Ludovika TV stúdiójából. Június 4-től a téma kapcsán készült webináriumi előadások is elérhetőek az egyetem honlapján.
Rendezvények, esszé- és fotópályázat, digitális kiadvány, emlékkötet, webináriumi előadások és televíziós emlékműsor – a többi között így emlékezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a 100 évvel ezelőtt történtekre. A mintegy ötórás élő adásban az egyetem vezetői mellett ismert történészek mondták el gondolataikat Trianonról. Koltay András rektor köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai napnak nemcsak a gyászról kell szólnia, hiszen „aki valami nagy traumát átvészel (...) az másodszor is megszületik”. Elhangzott, hogy nemcsak egy szétszakított nemzetre kell emlékezni, hanem a neves és névtelen újjáépítők hazájára is, akik képesek voltak újra talpra állni a bukás után. „Bár sok a fájdalmas emlék, örömre is van okunk, hiszen ma is élünk, gyarapodtunk, erősödtünk, megmaradtunk”- fogalmazott az NKE rektora.
Az emlékév programjai egyfajta időkapszulaként maradnak majd fent a jövő generációi számára Kis Norbert szerint. Az NKE fejlesztési rektorhelyettese úgy véli, a különböző tematikus programokkal, pályázatokkal kellő figyelmet lehet szentelni a trianoni békeszerződés jelentőségének. Az emlékműsorban Csikány Tamás ezredes, az intézmény tudományos rektorhelyettese a nemzetiségi kérdésekről fejtette ki gondolatait, majd a Trianon emlékkötetről beszéltek a szerzők. Barna Attila és Töll László elmondták, hogy a téma széles spektrumát feldolgozó emlékkötet összeállításához szakértő írásaikkal egyetemi kutatók és külső szakértők is hozzájárultak, különösen örvendetes a fiatal kutatók nagy száma.
Horváth Attila alkotmánybíró és Nagy Szabolcs főlevéltáros igyekeztek azokat a külső - és belső okokat feltárni, amelyek Trianonhoz vezettek, rávilágítva arra, hogy miért volt eleve taktikai hátrányban a magyar küldöttség a tárgyalások megkezdésekor, de szó esett például a népszavazások kérdéséről is. Szakály Sándor főigazgató és Vízi László Tamás főigazgató-helyettes a helyes szóhasználatra hívta fel a figyelmet, rávilágítva arra, hogy a békeszerződés - bár nemzetközi jogi értelemben mindig szerződés marad - a magyarok lelkében attól még békediktátumként él tovább. Az emlékműsorban megszólaló hallgatók szerint Trianon tragédiájából mindannyiunknak tanulni kell. A Ludovika Tv stúdiójának vendége volt Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező is, aki a reméli, hogy a jövőben nagyobb teret kapnak majd a magyar filmgyártásban a Trianont és az ehhez hasonló témákat feldolgozó nagyjátékfilmek és sorozatok. ”1920-tól úgy tudunk elbúcsúzni, ha a magyar társadalom mélységében képes átélni azt, ehhez viszont alapos tudásra van szükség, amely lehetőséget ad számunkra a történelem értő szemlélésére”- fogalmazott Koltay Gábor. Az emlékműsorban szó volt még a többi között Trianon katonai következményeiről, a nemzeti emlékezet jelenlegi helyzetéről, valamint arról, hogyan jelenik meg a 100 évvel ezelőtti esemény a digitális térben.
A témáról bővebben a Bonum Publicum júniusi számában is olvashatnak.
A televíziós emlékműsor visszanézhető itt:
A tudományos előadássorozat már elérhető az NKE webináriumi oldalán.
További részletek az emlékévről ITT.
A digitális kiadvány applikációja letölthető INNEN és INNEN.
Szöveg: Zavodnyik Blanka
Fotó és videó: Halápi Katinka