A Ludovika Akadémia egykori parancsnokát, Siegler Konrád tábornokot ábrázolja az a festmény, amely a család kérésére kapott helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az alkotást sokáig bújtatták, a rendszerváltozás után még sehol nem állították ki.
Eberswaldi Siegler Konrád (1857-1935) címzetes gyalogsági tábornok 1913. március 1-től mintegy másfél éven át töltötte be a magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia parancsnoki beosztását. Parancsnokságának időszakában, az 1912-13-as tanévtől indították be a korábban nem létező honvéd tüzértiszt képzést. Az átadón Koltay András rektor a Ludovikás szellemiség megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, amelyre kiemelt hangsúlyt fektet az Egyetem. Csikány Tamás ezredes, tudományos rektorhelyettes a honvédi tüzértisztképzés fontosságát emelte ki, tekintve, hogy ő maga is tüzérként végzett. Siegler Konrád pedig a család képviseletében arról beszélt: öröm és megtiszteltetés, hogy a festmény végre méltó helyre kerül. Az alkotás a család fiatal rokona, az NKE oktatója, Mártonffy Balázs közreműködésével került az egyetemre. Siegler Konrád tábornok ugyanis 1918-as nyugdíjazása után Körösszakálban, a Mártonffy birtokon töltötte éveit, ahol a Mártonffy családba házasodott lánya, Siegler Dóra gondoskodott róla nagy szeretettel. Az átadón Mártonffy Balázs azt mondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy az egyetem és a család képviseletében egyszerre lehet ott, ráadásul abban az intézményben, amelynek üknagyapja volt a parancsnoka.
A tábornok a Nagy Háború kitörésétől, 1914. augusztus 1-től a magyar királyi 101. népfelkelő gyalogdandár parancsnoka volt az orosz hadszíntéren, majd a kolozsvári V. honvédkerület parancsnoka volt a világháború végéig. 1918. május 10-én címzetes gyalogsági tábornokká nevezte ki az uralkodó. Számos osztrák-magyar katonai kitüntetéssel ismerték el érdemeit, többek között a Katonai Érdemkereszt, az Osztrák Császári Vaskorona Rend III. osztálya, az Osztrák Császári Lipót Rend hadidíszítménnyel és kardokkal, a Bronz Katonai Érdemérem hadidíszítménnyel és kardokkal birtokosa volt. A család igazi katonahős felmenőkkel rendelkezik, mások mellett Perczel Mór, 1848-as tábornok is rokonuk, ugyanis Siegler Konrád első felesége, Perczel Mária a legendás hős unokahúga volt.
Az 1928-ban készült festmény Lengyel-Reinfuss Ede alkotása, a család a II. világháború után önvédelemből szekrények mögött bújtatta, de a rendszerváltozás után sem állították ki. A festmény Siegler Konrád egykori parancsnoki szobájában, a jelenlegi Rektori Irodában kapott helyet.
Siegler Konrád életéről ITT olvashatnak részletesen.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes