Jó tisztviselőhöz jó munkáltató is kell

A közszolgálatban dolgozók etikus magatartásának ismérvei, de a jó munkáltató jellemzői is terítékre kerültek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián, amelyen a kormányzati igazgatási szervek humán vezetői, kormánytisztviselők vettek részt. Mint elhangzott: a jól működő közigazgatásnak fontos szerepe van a versenyképességben, a jó köztisztviselőnek pedig azonosulnia kell a nemzeti érdekek képviseletének gondolatiságával.

„Rendezvényünk középpontjában az etika áll” – fogalmazta meg az Etikai eljárások és döntéshozatal a gyakorlatban című konferencia lényegi elemét megnyitójában Kovács Gábor r. dandártábornok. A projekt szakmai felelőse kifejtette: az alapvető magatartási szabályokat összegző hivatásetika egy-egy foglalkoztatási ághoz kötődik, így beszélhetünk például orvosi-, üzleti-, ügyvédi-, de közszolgálati etikáról is. A konferencia fontos üzenete annak kiemelése, hogy egy vezető hogyan viszonyul a szervezetéhez, ott milyen kultúrát alakít ki, mert ez meghatározza a köztisztviselők viszonyulását is. Kovács Gábor külföldi tapasztalatai alapján úgy fogalmazott: a köztisztviselők a hazát szolgálják, nem is olyan rosszul, hiszen a magyar közigazgatás jól működik: egy állampolgár például egy hét alatt útlevélhez juthat, ami nem minden országban van így. „A hivatásetika azt a célt szolgálja, hogy az igazgatási szervezeteknek hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománya legyen, amely képes és hajlandó arra, hogy a közigazgatással kapcsolatos feladatokat és problémákat annak mértéke szerint megfelelően és közös mércéje szerint jól kezelje” – mondta megnyitójában Palich Etelka. A Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke kiemelte a vezetői példamutatást, amely „építő pillére” a hivatásetikának és nélküle szervezeti kultúra sincs. Az elnök rendszeres etikai képzéseket, tréningeket szorgalmazott, amelyek szembesítenek az előírások és a mindennapi gyakorlat közti különbséggel.

A kormánytisztviselőkkel kapcsolatos elvárások legfontosabb szabályait a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) tartalmazza, amelynek etikai oldaláról a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára beszélt. „A jól működő közigazgatás gazdasági versenyképességi tényező” – szögezte le György István, aki visszautasította azokat az állításokat, melyek szerint a közigazgatásban dolgozók a társadalom eltartottjai, hiszen ők teszik alkalmassá az államot funkcióinak ellátására, nélkülük tehát „semmi sincsen”. Az új Kit. általános viselkedési szabályokat is megfogalmaz, amelyek szerint a jó tisztviselő például becsületes, munkájára odafigyelő és elutasítja a korrupciós megközelítéseket. Az államtitkár közölte: a hivatásetikai követelményeket a korábbi jogszabályhoz képest szűkebb számban fogalmazza meg a Kit, de ez egy tudatos döntés volt a szabály meghozatalakor. A törvény szerint a hivatásetikai követelmények: elkötelezettség, nemzeti érdek előnyben részesítése, igazságosság, méltányosság, méltóság, tisztesség, előítéletektől való mentesség és a felelősségtudat. Ettől szélesebb tartalomban a hivatásetikai kódex fogalmaz meg elvárásokat. György István a nemzeti érdek előnyben részesítésének speciális követelményét emelte ki, amely tükrözi azt az elvárást, hogy a kormány társadalompolitikai célkitűzéseit is teljesítsék a kormányhivatalok, de ez nem „pártkatonák” alkalmazását jelenti. A hivatásetikában a törvény új elemként nevesíti az érdemtelenség fogalmát, amely egy jelzés arra, hogy a tisztviselői pozíció egy érdem, így a tisztviselő a munkahelyén kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, ami rombolja a jó közigazgatásba vetett bizalmat. „A jó közigazgatás csak akkor létezik, ha van jó munkáltató is” - Hazafi Zoltán megfogalmazása szerint akkor lesz valakiből jó köztisztviselő, ha a munkáltató képes megteremteni azokat a feltételeket és foglalkoztatási körülményeket, amelyek szükségesek képességei kibontakoztatásához. Az NKE ÁNTK Emberi Erőforrás Tanszék vezetője szerint a közszolgálatban paradigmaváltás zajlik, a közszféra 800 ezer alkalmazottja nyitottabb, rugalmasabb, gyorsabban reagáló rendszerben, a Kit. általi deregulációs környezetben dolgozhat, amelyben felértékelődik a közvetlen munkáltató szerepe például az illetmény meghatározásánál. A jó köztisztviselő-jó munkáltató alapja nem is a jogszabályi környezet, hanem a HR fejlesztése lesz, amelynek legnagyobb kihívása Hazafi Zoltán szerint a digitalizációs forradalom, amely új képességeket követel az ott dolgozóktól. Így felértékelődik a munkavégzésen keresztüli tanulás is. Az NKE kutatója szerint a hazai változások összhangban vannak a nemzetközi környezetben tapasztaltakkal, hiszen az országok többségében – hozzánk hasonlóan - már megkezdődött a tradicionális, merev jogszabályi környezet lebontása. Innovációs lehetőség a közszolgálat terén például a toborzásban van, Hazafi Zoltán egy holland példán keresztül szemléltette, hogy a munkakörhöz egy karrier történetet kapcsolnak a munkaerő keresés kapcsán, amelyben megjelenik a feladat, de a munkavégzés rugalmassága is.

A konferencia további részében a különböző szakterületek etikai eljárásaival és a Magyar Kormánytisztviselői kar idei évtől hatályos Hivatásetikai Kódexével is megismerkedhettek a résztvevők.

A rendezvény a KÖFOP-2.2.3.-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú, a „Kapacitásfejlesztés és szemléletformálás a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében” című projekt keretében valósult meg.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes