Roger Scrutonra emlékeztek

 A kortárs analitikus filozófia meghatározó alakja volt, de konzervatív nézetei miatt pályafutását rengeteg kritika és kevés elismerés övezte – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén, ahol a nemrég elhunyt Sir Roger Scrutonra emlékeztek egykori barátai, tanítványai, kritikusai és filozófiájának követői.

A Politikai- és Államelméleti Kutatóközpont rendezvényén szó volt arról, hogy Scrutonra Közép-Európa nagyrabecsüléssel gondol: a magyarok, a csehek és a lengyelek is kitüntették a filozófust munkásságáért és tevékenységéért. A brit filozófus ugyanis már az 1989-es rendszerváltás előtt sokat tett ezen nemzetek szabadságának, identitásának és önbecsülésének visszanyerése érdekében. Török Bernát, az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója köszöntőjében a kultúrákat átívelő kapcsolatokról megjegyezte: az alapvető kérdés még mindig az, hogy van-e olyan hely, ahol az ember otthon érezheti magát. Szerinte ez a kérdés (is) Roger Scruton örökségének része. A brit filozófus olyan összefüggéseket tárt elénk filozófiájával, amelyek hozzájárulhatnak értékeink megőrzéséhez a globalizáció időszakában is.

Németh Zsolt Scruton egykori tanítványaként arról beszélt, hogy a brit filozófus már az 1960-as évek végétől hangoztatta: a közép-európai országok identitásának megteremtése kulcsfontosságú lesz „Európa intellektuális tájképének” alakulásában. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Scruton munkássága és annak helyes értelmezése sorsdöntő lehet Európa jövője számára is. Marek Matraszek lengyel filozófus, Scruton másik tanítványa az egyéni identitás és szabadság hangsúlyos szerepét emelte ki a konzervatív filozófus felfogásában. Szerinte Scruton a kommunizmust offenzívnak és veszélyesnek tartotta és erre már korán figyelmeztette Közép-Európát, amelynek országait intellektuálisan, morálisan és anyagilag egyaránt támogatta akadémiai és fizikai függetlenségük elérésében.

Scruton felfogása szerint a politikának távol kellene maradnia a kultúrától, viszont nem létezhet kultúra politikai érdekek nélkül, a két dolog egymásra hatása folyamatos – erről Balázs Zoltán, a Corvinus Egyetem tanára beszélt. Molnár Attila Károly, a Molnár Tamás Intézet vezetője pedig hozzátette, hogy Scruton a közép-európai országokban remélte megtalálni az „igazi” kultúrát. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Schöpflin György történész, politológus is, aki felszólalásában Scruton munkásságának fontosságára hívta fel a figyelmet. Hörcher Ferenc, a Politikai- és Államelméleti Intézet igazgatója zárszavában elmondta, hogy Roger Scruton téziseivel nem feltétlenül kell egyetérteni, de olvasni kell a munkáit.

 

Szöveg: Zavodnyik Blanka

Fotó: Szilágyi Dénes