A titkosszolgálatok megtisztításáról is beszélt Boross Péter

Megkezdődött a Ludovika Szabadegyetem második félévi előadássorozata, amely ezúttal is a rendszerváltás 30 évvel ezelőtti eseményeire fókuszál a korszak meghatározó szereplőinek bevonásával. Az új szemeszter első alkalmán Boross Péter volt miniszterelnök beszélt Antall József szerepéről, a titkosszolgálatokkal kapcsolatos feladatáról és az ország eltitkolt gazdasági helyzetéről a ’90-es években.

A Ludovika Szabadegyetem új féléve a „30 éve szabadon” mottóval zajlik. A nyitóelőadás előtt Csikány Tamás ezredes, tudományos rektorhelyettes arra hívta fel a figyelmet: a szabadegyetem bárki számára nyitott, a hallgatóknak pedig szabadon választható tantárgy, amely írásbeli vizsgával zárul majd a szemeszter végén. A tantárgyfelelős rámutatott: az idei félévben a rendszerváltás a téma, ám Ludovika Szabadegyetem lesz szeptembertől is, akkor Trianon 100. évfordulója alkalmából elemzik majd az akkori eseményeket.

„Szabaddá lett a szó, a párt nem volt félelmetes, a párttitkártól nem lehetett tartani” – fogalmazott előadásában Boross Péter, aki ebben és az ország gazdasági helyzetének eltitkolásában látja, hogy az első szabad választáson a részvételi arány alig több, mint 60 százalékos volt. Nem volt ugyanis forradalmi a hangulat, a kommunista vezérkar ügyes, talpraesett tagjai kifelé jó arcot mutattak. Ráadásul sokan azt hitték, hogy az oly sok elcsalt választás után a kommunisták ismét győznek 1990-ben, végül mégis az MDF tudott nyerni. Boross Péter megfogalmazása szerint Antall József kormánya válságkezelő kabinet volt. A közvélemény nem tudta, hogy 1970-ben 1 milliárd dollár volt hazánk államadóssága, 1990-ben már több, mint 20 milliárd. Kiszámolták: míg nálunk az egy főre vetített államadósság elérte a 2000 dollárt, addig Csehszlovákiában ez 500 dollár volt. Mindezekről azonban az emberek nem tudtak, ezért lehettünk évekig a legvidámabb barakk – fogalmazott Boross Péter, aki hozzátette: később a gazdasági nehézségeket fokozta, hogy Irak Kuvait elleni agressziója háromszorosára emelte az olajárat, a korábbi ipari nagyüzemek, a Ganz, vagy a Csepel Művek pedig elvesztette piacait, finanszírozhatatlanná váltak. Ugyanis míg 1989-ben a Szovjetunióba irányuló export elérte a 120 milliárd dollárt, addig 1993-ban ez már csak 20 milliárd dollár volt. Ebben a helyzetben vállalkozott az ország vezetésére a Magyar Demokrata Fórum, amely Antall József megjelenésével és elnökké választásával nemzeti arculatot öltött, a korábbi „népi-balos” irányát elhagyta. Boross Péter kiváló államférfinak tartja hivatali elődjét, aki elvetette a harmadik utas politikát és az ország semlegességét követelő gondolatokat. A pártelnökséget és a miniszterelnökséget is azzal a két feltétellel vállalta, hogy szociális piacgazdaságra van szükség, az ország pedig nem lehet semleges, hanem csatlakoznia kell a nyugat-európai erőterekhez. Az Antall-kormány kitöltötte a négy évet, Antall József halála után pedig Boross Péter lett a miniszterelnök. Mint elmondta: Antall „határozottságának, bátorságának és műveltségének” köszönhető, hogy a szomszédos országok zűrzavarai és egymás utáni kormányváltásai nálunk nem következtek be, a GDP 1993-ra emelkedni kezdett, ám ez már nem volt elég ahhoz, hogy egy évre rá választást nyerjen az MDF.

Boross Pétert kérdezték a titkosszolgálatok felügyeletéről és az átvilágítás elmaradásáról, az ügynökaktákról. A titkosszolgálatokat felügyelő egykori miniszter elmondta: a felelősségre vonásról készült ugyan törvényjavaslat, ám ezt az akkori köztársasági elnök, Göncz Árpád „nem tartotta összeegyeztethetőnek a békés átmenettel”, így a törvény az Alkotmánybíróság elé került, amely alkotmányellenesnek minősítette azt. A titkosszolgálatok munkatársainak egy részét végül sikerült eltávolítani, másik részük viszont „megértette az új idők szavait” – fogalmazott Boross Péter, aki felhívta a figyelmet arra is: óvatosan kellett meghoznia ezeket a döntéseket, hiszen a besúgók egy része volt csak „gazember”, másik részük „szerencsétlen, fenyegetett, megijesztett” ember volt. A volt miniszterelnök büszke a titkosszolgálatok megtisztítására, de arra is, hogy Pintér Sándor személyében határozott, jó rendőrfőkapitányt választott és sikerült végigvinni a rendőrségi törvényt. „Többet érünk!” – zárta előadását a volt miniszterelnök, majd hozzátette: lehet, hogy nacionalistának minősítik ezért a mondatért, de a mai "politikai elaljasodásban a nemzettudat lélekemelő és - fenntartó tényező".

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes