Terítéken az USA kereskedelempolitikája

Az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegének hiánya folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben, amely köszönhető a feldolgozóipar Kínába való áthelyezésének, a csúcstechnológiai export csökkenésének, az erős dollárnak, valamint a szigorúan szabályozott szellemi tulajdonjogoknak- hangzott el az NKE Amerika Tanulmányok Kutatóintézet rendezvényén.

Jesse Richman, az Old Dominion University docense a globalizált kereskedelem egyik negatív példájaként említette meg, hogy manapság olcsóbb Kínából az Egyesült Államokba rendelni egy csomagot, mint az Amerikán belüli szállítást fizetni. Szerinte a „Kína-sokk” néven ismert jelenség is hozzájárult Donald Trump 2016-os győzelméhez.

Fehér Zoltán, a Tufts University munkatársa előadásában hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Kína politikai és gazdasági kapcsolata sokkal összetettebb és sok szempontból ellentmondásosabb, mint az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya volt a hidegháború idején. A globalizációs folyamatok miatt a két állam kölcsönös függőségi viszonyban áll egymással, amelyet az USA biztonságát fenyegető olyan tényezők nehezítenek meg, mint például a szellemi tulajdonjogok megsértése, az adatfeltörések és a személyazonossággal való visszaélések. Ugyanakkor a legtöbb tekintetben Kína és az Egyesült Államok egyszerre partnerek és riválisok is. Az USA-nak döntő szerepe volt a jelenlegi liberális nemzetközi rend létrehozásában, amelynek főbb ismérvei a nyitott gazdaságok és a nemzetközi intézmények. A Trump elnök által hozott kereskedelempolitikai döntések a nyitott gazdaság és a szabad kereskedelem értékeivel állnak szemben. Kiemelte, hogy ezek az intézkedések egyértelműen protekcionista jellegűek, de nem populisták. 

Örlős László, az Amerika Tanulmányok Kutatóintézet munkatársa a globalizáció kapcsán megjegyezte, hogy bár az egyes országok közötti társadalmi és gazdasági különbségek csökkentek, ugyanezen mutatók értékei az egyes országokon belül növekedtek, ami fokozza a társadalmi feszültségeket. A szakember arról is beszélt, hogy a várható demográfiai változások jelentős gazdasági változásokat is eredményeznek majd, így a jövőben a G7-ek összetétele is jelentősen átalakulhat. A rendezvényen kérdésként fogalmazódott meg, hogy fenntartható-e a jelenlegi multilaterális gazdasági rendszer. Fehér Zoltán válaszában arra utalt, hogy nem csupán Trump elnöknek vannak ellenvetései a jelenlegi liberális nemzetközi rend gazdasági hatásaival szemben, hanem több demokrata párti politikus is hangsúlyozza a változás szükségességét. Úgy vélte, hogy némi átalakítás várható, de a szabad kereskedelmi rendszer számtalan előnnyel jár, így az várhatóan továbbra is fennmarad. Richman felelevenítette, hogy már a Bretton Woods-i rendszer bevezetésekor John Maynard Keynes a nyitott gazdaságok és a protekcionizmus közötti egyensúly megtartását javasolta, amelyet azonban az akkori döntéshozók nem fogadtak el. Véleménye szerint az Egyesült Államoknak meg kell találnia annak módját, hogy az akadályokat legyőzze, azonban nem kellene a teljes nemzetközi rendet felborítani.

Szöveg: Máthé Réka Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes