Közel 200 pályázatot bírált el pozitívan több, mint 20 millió forint értékben a minőségi tudományos publikációk terén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az intézmény ilyen módon is szeretné ösztönözni az intézmény oktatóit, kutatóit, hallgatóit a nívósabb tudományos tevékenységre.
Az NKE célul tűzte ki tudományos nemzetközi láthatóságának javítását, hazai és nemzetközi versenyképességének növelését, amelynek egyik meghatározó tényezője a tudományos publikációk száma és minősége. Amíg 2018-ig csökkenő tendenciát figyelhetünk meg a közlemények számát illetően, tavaly már jelentős előrelépés történt ezen a téren. Ugyanakkor nem elég „megalkotni” a publikációt, azt láthatóvá is kell tenni. Erre szolgál hazai viszonylatban az MTMT adatbázis, illetve nemzetközi vonatkozásban például a Scopus-rendszer. Amíg korábban probléma volt azzal is, hogy a szerzők vagy fel sem vitték publikációikat az adatbázisokba, vagy azt nem rendelték hozzá az intézményhez, az elmúlt időszakban elindult egy pozitív folyamat ezen a területen is. A darabszámok mellett legalább olyan fontos, ha nem fontosabb a tudományos publikációk minősége. A Scopus adatbázisában a folyóiratközlemények tekintetében négy minőségi kategória van. Az elmúlt években az NKE oktatói és kutatói által publikált közlemények közül egyre több üti meg a magasabb minőségi szintet jelentő kategóriákat: 2018-ban például már 14 darab Q1-es és 15 darab Q2-es közlemény született a még mindig a legjelentősebb számot képviselő Q3 kategóriás produktumok mellett.
Mind a publikációk számának, mind azok minőségének növelése érdekében hirdetett pályázatot az intézmény idén ősszel, amelyen valamennyi egyetemi polgár részt vehetett. A „Publikációs Projektek Támogatása” (PPT) fejlesztési programban meghirdetett Publikációs Nívódíjra vonatkozó pályázatra a 2018. október 15. utáni, míg a Q-s hallgatói és munkatársi pályázatra a 2017. január 1. és 2019. október 31. között megjelent művel lehetett pályázni. A PPT fejlesztési program nagy érdeklődést váltott ki az egyetemi polgárság körében. A Q-s közlemények kapcsán kiirt pályázatra összesen 103 pályamű érkezett, amelyből 90 felelt meg a szakmai bírálati szempontoknak. A Publikációs Nívódíj esetében 98 pályázat érkezett be. A bíráló bizottság 5 kategóriában hirdetett nyertest. A sikeresen pályázók között van Ruzsonyi Péter, az RTK dékánja, Sasvári Péter, az ÁNTK egyetemi docense, Dobos Gábor és Gyulai Attila, az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet tudományos munkatársai, Nyikos Györgyi, az ÁNTK tanszékvezető egyetemi docense és Papp Tekla, az ÁNTK tanszékvezető egyetemi tanára. Mind a három pályázat nyertesei anyagi elismerésben is részesültek, összesen több mint 20 millió forint értékben.
A publikációs eredmények és a pályázatok első tapasztalatai alapján elmondható, hogy az intézményben elindult egy tudatos építkezés, a tudományfejlesztési stratégia megvalósítása, melyben kiemelt szerephez jut mind a nemzetközileg, mind a hazai szinten magasan jegyzett közlemények jutalmazása, elismerése, a szerzők motivációja - mondta el honlapunk érdeklődésére Padányi József vezérőrnagy. Az NKE tudományos rektorhelyettese szerint a pályázattal sikerült megfelelően megszólítani az oktatókat, kutatókat, hallgatókat, akik nagy érdeklődést mutattak a program iránt. „Az eredmények azt is jelzik, hogy jelentős potenciál van az egyetemi közösségben, és látszik, hogy tudományos téren is van mit az asztalra tennie az intézménynek”- fogalmazott Padányi József.
Ennek megfelelően várhatóan a következő években is meghirdeti majd az intézmény ezeket a pályázatokat, hiszen ezzel jelentősen lehet motiválni az egyetemi polgárokat a minőségi publikációs tevékenységre. Ez és az intézményben idén meghonosodó teljesítményértékelési rendszer is jó támpontot adhat az oktatói-kutatói önértékeléshez a tudományos rektorhelyettes szerint. A most lezárult pályázatokkal kapcsolatos visszajelzések pedig segíthetik majd az intézményt abban, hogy a következő években már ezen tapasztalatokat is felhasználva fejlesszék tovább a pályázati programot. A javaslatok között szerepel például az, hogy tudatosítani kell az egyetemi polgárokat a könyvtári szolgáltatások és előfizetett adatbázisok rendszeres használatára, szélesíteni kell a témával kapcsolatos tanfolyamok és képzések körét, valamint egyes szakok és képzések tantárgyi tematikáit is érdemes átalakítani a nemzetközi jó példák alapján.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Hlinka Zsolt