A Brexit és az európai jogi tradíció jövője

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást John F. Larkin, Észak-Írország főügyésze. A Politika- és Államelméleti Kutatóintézet szervezésében megvalósuló rendezvény apropóját a britek Európai Unióból való kilépése adta. Az előadó az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket és az európai jogi tradíció lehetséges jövőjét vette számba. A kiemelt vendéget Hörcher Ferenc, a Politika- és Államelméleti Kutatóintézet vezetője hívta meg egyetemünkre, és ő mutatta be a vendéget.

John F. Larkin olyan pozíciót tölt be az Egyesült Királyságon belül, Észak-Írországban, melyet a devolúció folyamata során hoztak létre a 2000-es évek elején. Belfastban, a Queen’s University-n szerzett jogi diplomát. Akadémiai érdeklődése eredményeképp büntetőjogot tanított a Trinity College hallgatóinak. 2010-ben kérte fel Erzsébet királynő a jogi tanácsadói szerepre. Észak-Írország főügyészeként feladata egyebek mellett a közjó védelme a jog biztosította kereteken belül, illetve a bíróságokon az Egyesült Királyság észak-ír vezetésének képviselete.

Koltay András rektor megnyitójában „sorskérdésként” jellemezte az esemény központi témáját, vagyis a Brexitet, lévén, hogy nemcsak az Egyesült Királyság és Írország kapcsolatára gyakorol jelentős hatást, hanem az egész Európai Unióra is. Szintén sorskérdésnek minősül a nyugati jogi kultúra tovább élése. „A Brexitet az európai közbeszédben negatív jelenségként szokták feltüntetni” – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetője. Bár a brit akadémiai élet és az értelmiség többsége is ellenzi a brit kilépést, mégis tudomásul kell venni, hogy ez egy demokratikus döntés eredménye. „Fontos, hogy ne tegyünk egyenlőségjelet az Európai Unió értékei és az európai értékek közé” – mondta Koltay András, aki hozzátette, hogy az utóbbinak az EU-n kívül európai államok is képviselői lehetnek. Amikor egy olyan országról beszélünk, mint az Egyesült Királyság, amely szép lassan elhagyja az Európai Unió közösségét, újból felmerül az európai értékek azonosításának kérdése. Vannak ugyanis olyan kérdések, melyeket uniós távozása után ismét meg kell válaszolnia az Egyesült Királyságnak.

„Az Egyesült Királyság a Brexit után nem lesz kevésbé európai ország” – vélekedett John F. Larkin. A brit kilépéssel kapcsolatban számos megválaszolhatatlan kérdés akad, ezekkel kapcsolatban érdemes kellő óvatossággal fogalmazni. Előadásában elsőként az európai jogi tradícióról beszélt, majd az Európai Unió gyakorlatának két, a nyugati jogi tradícióktól eltérő jellemvonását emelte ki, végül pedig a Brexit hatásait ismertette a bel- és a külpolitikában egyaránt. Az európai jogi tradíción belül utalt a római jog, a természetjog és a joguralom szerepére a kontinens jogi gondolkodásán belül. Szerinte ezen értékek a brit jogrendszerben is tetten érhetők. Ezen hagyományoktól legalább két ponton eltér az Európai Unió gyakorlata. Egyrészt az Európai Bíróság szerepére utalt John Larkin főügyész, mely jogalkotóként lép fel egyes esetekben, másrészt pedig a Matthew Arnold 19. századi teoretikustól átvett kultúra és anarchia fogalmakat szembe állítva jutott arra, hogy a francia jakobinusok voluntarista, absztrakt gondolkodásának folytatója az Unió. Szerinte ez a fajta jakobinizmus és az Európai Bíróságnak a hagyományoktól, és az uniós szerződésekben lefektetett elvektől való elszakadása nagyban közrejátszott a Brexit igényének megfogalmazódásában. A britek távozása tekinthető válasznak arra a kérdésre, hogyan lehet az európai jogi hagyományt megőrizni a 21. században, úgy, hogy az a jelenkori kihívásokra is reagálni tudjon.

John F. Larkin előadásához az NKE két oktatója is fűzött kommentárt, illetve tett fel kérdéseket az észak-ír főügyésznek. Egedy Gergely professzor kifejtette, hogy a lassan három és fél éven át folyt Brexit-tárgyalások egyik központi, érzékeny kérdése volt az Észak-Írország és Írország közötti határ. Jelenleg az áruforgalom mindenféle korlátozástól mentesen történik, hiszen mind Észak-Írország mind pedig Írország is az EU belső piacának részét képezik. „Ez megváltozhat a jövőben, hiszen a két Írország más-más rendszerhez tartozhat” – jegyezte meg a Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék oktatója. Ennek kezelése kulcsfontosságú lehet a jövő szempontjából. Vizi Balázs, a Nemzetközi Jogi Tanszék vezetője az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága működésének különbségeire hívta fel a figyelmet. Az utóbbi bizonyos szempontból nyitottabb a nemzeti jogrendszerek sajátos hagyományaira, ezért azt kérdezte az előadótól, van-e különbség a két bírósághoz fűződő brit viszonyban.

Az előadó a felmerült kérdéseket megpróbálta árnyaltan kezelni, utalva a felvetett kihívásokra, melyekre még senki nem talált megnyugtató választ. Az est a közönség soraiból feltett kérdésekkel és hozzászólásokkal zárult, megmutatva, hogy a brit választókat és az európai politika iránt Magyarországon érdeklődőket nagyon hasonló kérdések foglalkoztatják, melyeknek megválaszolása meg fogja határozni Európa jövőjét. A főügyész előadása is a közös pontokat kereste a két ország jogi kultúrájában, s közös aggodalmunkat regisztrálta az európai kultúra jövőjével kapcsolatban.

A témáról bővebben a Bonum Publicum decemberi számában olvashatnak.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes