Komplex feladatok előtt a jövő könyvtárai

A könyvtárosok „bizalomforrások” a kutatók és a civilek irányába, a könyvtárak pedig egyre komplexebb feladatokat látnak majd el a jövőben – hangzott el a Könyvtár, mint híd a tudomány és a kutatás között című konferencián a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében. A hagyományos és digitális tartalmakat gyűjtő, feldolgozó és szolgáltató szerepeket is középpontba helyező könyvtári fejlesztésekben élen jár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

A NKE vezetése elkötelezett a könyvtár mellett, amely az intézmény „szíve”, „agya”, vagyis egyik legfontosabb szervezeti egysége – fogalmazott megnyitójában Padányi József vezérőrnagy. A tudományos rektorhelyettes beszélt arról is, hogy az idei évre könyvtári beszerzésekre 120 millió forintot terveztek elkölteni, emellett jelentős informatikai fejlesztések is voltak az intézményben. Ennek egyik eredménye a korszerű digitalizáló eszközök beszerzése, amelyeknek köszönhetően hamarosan elkészül a modern magyar közigazgatás úttörőjének, Magyary Zoltán hagyatékának kereshető módon történő feldolgozása, amelyből kb. 500 dokumentum digitalizálása van még hátra – jelezte Padányi József, aki szerint szintén nagy eredmény, hogy Baján hozzáláthattak a VITUKI könyvtár digitalizálásának, amely rendkívül sok munkával jár, hiszen mintegy 150 ezer dokumentumot kell felvinni a különféle adathordozókra. „A következő években jelentős erőfeszítéseket kell tennünk egyrészt az állományfejlesztés érdekében, másrészt szeretnénk az úgynevezett levéltári lábat is egy erős lábbá kovácsoljuk” – utalt a jövő feladataira a tudományos rektorhelyettes, aki szólt a könyvtár által szervezett rendezvényekről, köztük az egykori ludovikás képzést és szellemiséget megjelenítő Ludovikás Életutak programról.

A konferencián szó volt a magyar könyvtárügyet is befolyásoló trendről, a citizen science jelentőségéről, amelynek lényege, hogy a kutatásokban az adott terület szakemberei mellett civilek is részt vesznek. Gaálné Kalydy Dóra, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ általános főigazgató-helyettese szerint ennek nyomán átalakul a tudományos eredmények mérése. A tudománymetria változása az újgenerációs platformok megjelenésével együtt új könyvtári készségeket és a területen dolgozók továbbképzését teszi szükségessé. „Mi egy bizalomforrás vagyunk” – mutatott rá a főigazgató-helyettes annak jelentőségére, hogy kutatók és civilek a szabványokban, tudásprojektekben és adatprotokollokban jártas könyvtárosok felé fordulnak. Kokas Károly, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtár főigazgató-helyettese a könyv 21. századi szerepének változásaival kapcsolatban kihívásként említette, hogy manapság már nemcsak olvasni akarunk egy szöveget, hanem keresni is benne. Ilyen „böngésző üzemmódban” működik agyunk is, amelynek köszönhetően sokan már végig sem olvasnak egy szöveget, hanem kulcsszavakat jegyeznek meg belőle, amely magában hordozza az adott szöveg teljes félreértelmezésének veszélyét is. A könyvek forradalmában a kódexek és a nyomtatás megjelenése után a digitalizálás hozta meg a  harmadik nagy formai áttörést, ám utóbbival a dokumentumok elvesztik egyediségüket. Kokas Károly közölte: felméréseik szerint a digitális világ ellenére a mai generáció 70 százaléka mégis a papíralapú könyvet preferálja, hiszen egy elegáns és szép könyv élményét egy e-könyv nem képes nyújtani.

A konferencián szó volt még az Országgyűlési Könyvtár szerepéről a törvényhozás és a tudomány metszéspontjában, a modern folyóirat menedzsmentről a nemzetköziség útján, valamint a jogi kutatástámogatásról is. Nagy Gábor, az NKE Központi Könyvtár és Levéltár mb. főigazgatója pedig a magyar sajtótörténet-kutatás forrásairól szólt az 1945-1949. közötti időszakban.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes