Európa összetartásáról beszélt Edmund Stoiber az NKE-n

Mi bajorok ezekben a napokban a szabadság fénypontját ünnepeljük, a berlini fal leomlása Németország, ezáltal pedig Európa újraegyesítéséhez vezetett – erről beszélt Edmund Stoiber a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A volt bajor kormányfő és belügyminiszter szerint bár a kommunista rendszer keményen bánt a magyarokkal, hazánk mégis éllovas volt és „lefektette a síneket a szabadság felé”.

A Csoda vagy szükségszerűség? című, a berlini fal leomlásának  30. évfordulója alkalmából rendezett konferencia arra vállalkozott, hogy három évtized távlatából kortanúk, azaz az események akkori alakítóinak és a korszak kutatóinak segítségével mutassa be az 1989. november 9-i események óta eltelt időszakot, Magyarország szerepét, illetve a „csoda évének” lehetőségét, amelynek alapja egymás megértése. A konferenciát megnyitó Koltay András, az NKE rektora szerint 30 éve kezdődött a visszatalálás a történelem kizökkentett kerekébe, de vár még ránk némi munka, amíg a kommunizmust eltüntetjük. A rektor leszögezte: a békés, egységes és erős Európa hívei vagyunk, amely egyenjogúságon és egymás értékeinek kölcsönös elismerésén alapul, de örülnünk kell az elnyert szabadság adta lehetőségeknek. Oliver Jörg, a konferencia egyik társszervezője, a Hanns Seidel Alapítvány főtitkára elmondta: a szervezet Németország mellett közel 60 országban, mintegy 100 projekttel dolgozik, magyarországi irodájukat pedig éppen 30 éve nyitották meg Antall József akkori miniszterelnök támogatásával. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a bajor-magyar kapcsolatrendszer átszövi közös történelmünket, szoros kötődésünket pedig megújítani szükséges, hiszen a Falból mégiscsak Magyarország ütötte ki az első követ. Ennek köszönhetően „30 éve a szabadságot élhetjük” – zárta szavait Oliver Jörg. A másik társszervező, a Danube Institute elnöke pedig arról beszélt, hogy az események szereplői és kommunikátorainak jelenléte lehetőséget ad olyan kérdések megválaszolására, hogy 30 év elteltével mi sikerült és mi nem, illetve mit vetíthetünk ki a jövőre. John O’Sullivan szerint bár Közép-Európa országai „gazdasági sokk kezelésen estek át”, ma sokkal jobb időket élünk, a szélsőséges jelenségek nem váltak uralkodóvá és a „nép által kialakított értékrend uralkodik”.

„A szabadság iránti vágy az európai népekben soha nem tört meg” – ezekkel a szavakkal utalt az 1956-os magyarországi eseményekre Edmund Stoiber. Sok akkori magyar menekült telepedett le Bajorországban, ami közelebb hozta egymáshoz a két nemzetet. A volt bajor miniszterelnök és belügyminiszter megemlékezett Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i újratemetéséről, illetve Orbán Viktor akkori beszédéről, amelyben előkerült a magyarok szabadság vágya.  Ebből az időszakból származik egyébként személyes kapcsolata is a mai miniszterelnökkel. A CSU tiszteletbeli elnöke hitet tett a nemzetek Európája mellett, hiszen a kontinens a nemzetállamokkal közösen egyesíthető. Vannak azonban európai szintű problémák, ilyen a migráció és a biztonság. Át kell alakítani Európa migrációs politikáját, ennek keretében máshogy kell kezelni a külső határokat. „A legfontosabb feladat az lesz, hogy összetartsuk Európát, ehhez a kulturális sajátosságokat is figyelembe kell venni, amelyekkel a közép-európai országok rendelkeznek” – fogalmazott Edmund Stoiber, majd hozzátette: tudatosítani kell, hogy 30 éve november 9. az európai újraegyesülés kezdetét jelentette, a német egység és az európai fejlődés pedig összefügg egymással.  Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatára, miszerint Európának világhatalommá kell válnia, Edmund Stoiber úgy reagált: „fel kell építeni azokat a hidakat, hogy mindenki ezt akarja".

Orbán Balázs szerint bár a mai fiatalok nem szeretnek foglalkozni a történelemmel, ő mégis optimista, mert a közélettel foglalkozó fiatal generáció hálás a kivívott szabadságért. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a konferencia panelbeszélgetésén az elmúlt 30 év tanulságairól egyebek mellett azt mondta: a magyaroknak különleges érzékük van különbséget tenni hazugság és igazság között, de szintén tanulság, hogy az öreg kontinens a nemzetek Európája, azt szétválasztani és birodalomba szervezni nem lehet. Schmidt Mária szerint ’89-90-ben a nemzet győzött az osztály fölött, nemzetfelszabadító harc volt. Akkor a magyar elit a Nyugathoz vágyott, ezt a normalitást a liberálisok képviselték, ami 2008-ig hatalmon is tartotta őket. A Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy ítélte meg: ez bevitt minket a szakadékba, mert a posztkommunista elit nem volt képes megújulni, amire válaszként jött az illiberalizmus, vagyis, hogy a saját utunkat járjuk. „A 30 év sikeres korszak volt, mert itt vagyunk, szabadok vagyunk, és szerintem jól csináljuk” – értékelte az elmúlt három évtizedet Schmidt Mária. Oplatka András történész és újságíró árnyaltabb képet festett. A Neue Zürcher Zeitung korábbi moszkvai, majd budapesti tudósítója szerint a Szovjetuniót nem mi döntöttük össze, hanem kihasználtuk, hogy önmagába roskadt. Ha pedig ’89-ben annyira a nemzeti érzés uralta a hazai közéletet, akkor mi magyarázza, hogy 1994-ben a kommunizmus utolsó külügyminisztere, Horn Gyula került hatalomra? A kialakult vitát a panelbeszélgetés moderátora, Breier Zsuzsanna, korábbi Európa-ügyi államtitkár azzal zárta le: 30-40 éve még nem lehetett ennyire ellentétes véleményeket megszólaltatni, működik tehát a demokrácia.

A rendezvény csütörtöki napján felszólalt még Kónya Imre, a Független Jogászfórum alapítója és elnöke, Charles Crawford, a Szovjetunióval/ Oroszországgal foglalkozó korábbi brit diplomata, valamint Clark Judge, Ronald Reagan és George Bush beszédírója is. A rendezvényt Prőhle Gergely, az eseményt szervező Stratégiai Tanulmányok Intézet igazgatója, korábbi berlini nagykövet moderálta.

A nemzetközi konferencia pénteken is folytatódott. A többi között Kodolányi Gyula, Antall József külpolitikai tanácsadója, Jeszenszky Géza, korábbi külügyminiszter és Ed Feulner, a Heritage Foundation alapítója és korábbi elnöke is beszélt a történelmi eseményekről.

A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin novemberi számában olvashatnak.

A rendezvényről készült videós tudósításunkat itt tekinthetik meg:

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Szöőr Ádám, Halápi Katinka