Egy valódi szövetség, amely hálózatból nőtte ki magát, radikális változást követelt a rendszerváltozás hajnalán, később liberális párttá alakult – ezekkel a gondolatokkal jellemezte az SZDSZ megalakulását Hack Péter a Ludovika Szabadegyetemen. A párt egykori politikusa - 30 év távlatából - a rendszerváltozás legnagyobb deficitjének az átvilágítások elmaradását tartja, de a privatizációkat is más módon oldotta volna meg.
Hack Péter bevallása szerint egy olyan családból származik, amelynek tagjai nem voltak a kommunista rendszer áldozatai. A Ludovika Szabadegyetemen tartott előadásában arról beszélt: meghatározó változás volt számára, amikor belépett a Hit Gyülekezetébe, amely a ’90-es évek előtt illegálisan működött. Ekkor találkozott a rendszer elnyomásával, a közösséget ugyanis rendszeres rendőrségi zaklatások érték. A helyzet rendezéséhez szövetségeseket kerestek, amelynek nyomán 1988. május 1-jén megalakították a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, amely egyfajta ellenzéki népfront volt a gyülekezet és civil szervezetek, például a katolikus gyökerű Bokor Bázisközösség, vagy a Duna Kör részvételével. Látva az új pártok, az MDF és a FIDESZ létrejöttét, 1988. november 13-án a Jurta Színházban a Hálózat 1100 tagja arról folytatott vitát, hogy alakuljanak-e ők is párttá. 988-an emellett döntöttek és létrehozták a Szabad Demokraták Szövetségét, amely a történelmi pártoktól eltérően nevében is mellőzte a párt megnevezést. Hack Péter szerint egy emberi jogokért küzdő szervezet alakult, később ő maga is a büntetőjogi kérdésekkel foglalkozó albizottság munkájában vett részt az Ellenzéki Kerekasztal során. Ennek a testületnek köszönhető egyebek mellett, hogy a későbbiekben sikerült eltörölni a szabadságjogok gyakorlásának gátat szabó büntetőjogi szabályokat, de a halálbüntetést is. Az Ellenzéki Kerekasztalon belüli megosztottság, majd később a négyigenes népszavazás aztán megnyitotta az utat az első szabad választások felé, amelyen az SZDSZ több mint egymillió szavazatot kapott, és 92 mandátumával a második legnagyobb frakció lett az új Országgyűlésben.
Az előadás utáni beszélgetésen Hack Pétert egyebek mellett arról kérdezték, hogy létezett-e a népi-urbánus ellentét. A jogászprofesszor magyarázata szerint mindkét nagy blokk a Kádár-rendszer kritikájából indult ki. Ám míg az MDF kritikája arról szólt, hogy a rendszer nem tesz eleget a nemzetért, a határon túli magyarokért, addig az SZDSZ az emberi jogok számonkérésére fókuszált, különösen akkor, amikor hazánk az ezen kérdések betartásával is foglalkozó Helsinki Egyezményhez csatlakozott. Hack Péter szerint taktikai különbség volt a két tömörülés között, hiszen másképpen látták a jövőt és az ahhoz vezető utat. Az SZDSZ például a rendszerrel való radikális szakítást követelt. A párt tagjai később meghatározták az arculatot is: egy liberális-konzervatív, egy szociáldemokrata és egy szabadelvű platform alakult, de benne volt a pakliban egy zöldpárt csírája is. „Az SZDSZ a kezdetektől a szó valódi értelmében szövetség volt” – összegzett Hack Péter.
A szabaddemokraták egykori politikusa a rendszerváltozás legnagyobb deficitjének az átvilágítások elmaradását látja, amely megfogalmazása szerint rossz döntési alternatívát nyit a fiatalok felé. Ez a katarzis Németországgal és Csehországgal ellentétben nálunk elmaradt, amelynek okát Hack Péter – szakirodalmi élményei alapján - abban jelölte meg, hogy a korábbi rendszer meghatározó figurái, ezen belül a titkosszolgálatok akkori tisztviselői később a gazdasági, és médiaelitben olyan pozíciókat szereztek meg, amelyek mindezt lehetetlenné tették. Hack Péter szerint – 30 év távlatából – azért is népszerűtlen a rendszerváltás, mert a privatizációk idején egymillió munkahely szűnt meg, az életkörülmények látványosan romlottak és a perifériára szorultak közül sokan azóta sem tudtak kijönni ebből a helyzetből.
A Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadását az alábbi videóban megtekinthetik:
A Ludovika Szabadegyetem november 12-én, 18 órától folytatódik, akkor Kónya Imre volt belügyminiszter beszél a Független Jogász Fórumról, az Ellenzéki Kerekasztal-megállapodásról és a négyigenes népszavazásról. Regisztrációs link, az esemény a Facebookon.
A Ludovika Szabadegyetem programjának társzervezője a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes
Videó: Halápi Katinka