Meglepetések sorozata a Brexit, ami újabb és újabb bizonytalanságot szül gazdasági és politikai téren egyaránt – erről beszéltek a szakértők a Nemzetközi és Európai Szakkollégium kerekasztal beszélgetésén. Arról, hogyan dől majd el a kérdés számos forgatókönyv létezik, egyik bizarabb, mint a másik.
„Sokat tanít nekünk ez a Brexit mizéria” – vetette fel Koller Boglárka az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről tartott kerekasztal beszélgetésen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi rektorhelyettese szerint a történéseket elemezve sokat tanulhatunk a brit szuverenitás képről, és tárgyalási pozíciójukról. A brit miniszterelnöknek, Boris Johnsonnak nagy csalódás, hogy nem sikerült az október végi kilépés, ráadásul a január végi újabb határidő is „flexibilis”. Mindez pedig jelentősen megterheli az uniós intézményrendszert és újabb bizonytalanságokat szül. A britek az összes uniós tag alkalmazkodását kívánják éppen úgy, mint belépésükkor, amikor birodalomként definiálták magukat – tette hozzá Koller Boglárka. Ráadásul Nagy-Britannia előrehozott választásokra készül, ahol a papírforma ellenére még sok meglepetés jöhet. „Meglepetések sorozatáról beszélhetünk” – utalt a sokat emlegetett rendezett és rendezetlen Brexit melletti harmadik útra Szemlér Tamás. A Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék vezetője szerint az egész ügy számtalan fordulata megmutatja a „no Brexit” lehetőségét, azaz, hogy az Egyesült Királyság nem lép ki, vagy nem az eredeti elképzelések szerint lép ki a közösségből. Elhangzott az is: a Brexitről szóló népszavazás precedenst teremtett, ami a kontinens jogalkalmazásától eltérően a briteknél mindent visz, a nép akaratának véghez vitele jogrendszerük talapzata.
Érdekes kérdés a versengő párok Brexithez való viszonyulása az előrehozott választás kampányában. Kaszap Márton, az Európa-tanulmányok Tanszék tanársegéde elmondta: a Konzervatívok megállapodáson alapuló kilépést akarnak, míg a Munkáspárt újratárgyalná a kétoldalú kapcsolatokat, ez utóbbi újdonság. A Liberális Demokrata Párt egyoldalúan visszavonná Nagy-Britannia kilépési kérelmét, ők tehát „nem érzékenyek a népakaratra”. Kaszap Márton szerint ez sokakat meglepett, de válasz lehet a munkáspárti bizonytalanságra és megmutatja sokak hozzáállását a történésekhez, amire már új fogalom is létezik: „Brexit fáradtság”. A Brexit párt megállapodás nélküli kilépést akar, a Skót Nemzeti Párt a bennmaradás, ezzel együtt a skót függetlenség mellett tör lándzsát, míg a Zöld Párt is a bennmaradás oldalán harcol. Utóbbi pozícióját az elmúlt időszak zöld tüntetéseinek sora, de akár még a nyáron sem megszokott 38 fokos hőségek emlékképe is erősítheti. Koller Boglárka a pártok hozzáállásához kapcsolódva megjegyezte: a briteknek vissza kellene venni a „birodalmi öntudatból”, hiszen a nemzetközösség tagjainak eltérő véleménye egy olyan új kihívás, ami az Egyesült Királyság történelmében nem volt megszokott. Mindez pedig magával hozhatja például a skótok későbbi visszalépését is az EU-ba. Szemlér Tamás szerint, ha egy ilyen függetlenedési törekvés sikeres, akkor nem lesz egyedüli Európában, példa erre a katalánok autonómia igényei.
A kerekasztal beszélgetésen szó volt még a Brexit gazdasági-pénzügyi hatásairól a hanyatló világgazdasági környezetben. Ilyen időszakokban ugyanis nehezebb újratárgyalni kereskedelmi szerződéseket, mint egy pezsgő gazdasági milliőben. Ráadásul az uniós költségvetésből kieső szigetországi befizetések hiányát a bent maradt tagállamok, köztük Magyarország is megérezheti. A beszélgetésen résztvevő hallgatók többek között a Brexit biztonsági kockázatairól kérdezték az előadókat. Mint elhangzott: az Írország és Észak-Írország közötti visszaállítandó határellenőrzés, az Ír Köztársasági Hadsereg, vagyis az IRA újbóli megerősödését hozhatja magával, sokan legalábbis ezzel riogatnak. Koller Boglárka szerint van rá esély, hogy visszatérnek a múlt borzalmai, mindez pedig ráirányítja a figyelmet az európai integráció pozitívumára: a nacionalista ellentétek feloldásának képességére és a kisebbségek jogainak garantálásara. Mindezekre az Unió ernyőként hat, amit az elmúlt időszakban nem hangsúlyoztak eléggé, pedig nagy érték – zárta szavait az NKE nemzetközi rektorhelyettese.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes