A nemzetbiztonsági szféra történetét, működését és fejlődését mutatja be az a két új kiadvány, amelyeket a Ludovika Főépület Zrínyi termében mutattak be. Hasonló művek utoljára az 1930-as évek végén születtek Magyarországon.
A magyar elhárítás fejlődése és A hírszerzés története az ókortól napjainkig című kötetek a nemzetbiztonság területének változásairól adnak átfogó képet, de a témakörben jártas szakembereknek is új információkkal szolgálnak. Koltay András, az NKE rektora a művek bemutatóján arról beszélt: a tudomány számára eddig rejtve maradt területnek is egyre szélesebb szakirodalma van, persze mindez addig a határig tart, ameddig a témák specialitása megengedi.
„A nemzetbiztonsági érdekek szolgálatát is biztosítja ez a kiadvány” – ezekkel a szavakkal kezdte A magyar elhárítás fejlődése című kötet bemutatását Kiss Zoltán nb. vezérőrnagy. Az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója szerint a 12 szerző munkája által, Drusza Tamás szerkesztésében megjelent kiadvánnyal a nemzetbiztonsági szakma tudományos gondolkodása gazdagodik, emellett a mű az Egyetem hallgatóinak is hasznos tankönyv lehet. A főigazgató kiemelte a szerkesztési munka kiválóságát, amelynek köszönhetően megjelennek a múlt, a jelen és a jövő szervezeti kihívásai, a különbözőségek és hasonlóságok egyaránt. A témák között megtalálható például a kémelhárítás ’70-es évekbeli feladat - és szervezetrendszere, a határőrségeknél folytatott állambiztonsági munka, és azok a szerkezeti átalakulások, amelynek témaköre napjainkban is a figyelem fókuszában áll a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. A katonai elhárítás rendszerváltozás idején történt átalakulása témájú fejezet megcáfolja azt az elterjedt nézetet, miszerint a szolgálat ne támogatta volna a rendszerváltozás folyamatát, míg a polgári elhárítás 25 évéről szóló részben az európai terrorelhárítás jelene és jövőbeli kihívásai jelennek meg – sorolta a kötet érdekes témáit Kiss Zoltán.
A hírszerzés története az ókortól napjainkig című kiadvány Boda József és Regényi Kund szerkesztésében jelent meg. Ez egy olyan átfogó, monografikus értékű munka, amely az NKE hallgatói számára teljes értékű tankönyv lehet, de hasznos azoknak a kutatóknak is, akik történelmi értelemben foglalkoznak a titkosszolgálatokkal – mondta a bemutatón Hankiss Ágnes. A Terrorelhárítási Tanszék vezetője leszögezte: épp ideje volt a könyv megszületésének, amelyhez hasonlót utoljára 1936-ban adtak ki Magyarországon. Az információgazdag kiadványban olvashatók tanulmányok egyebek mellett a Monarchia titkosszolgálatának történetéről, de a szovjet állambiztonsági szervekről is. A világ titkosszolgálatainak felépítéséről szóló részek a hallgatók számára nyújthatnak hasznos információkat. Hankiss Ágnes szerint a könyv egyik erénye az interdiszciplinaritás, hiszen a művek a rendvédelem eszköztára mellett a lélektan, vagy a szociológia megközelítéseit is alkalmazzák és hitet tesznek az emberi tényezők fontossága mellett, amelyek hiánya épp a közelmúlt európai terrortámadásainál mutatkoztak meg a cselekményekben érintett országok titkosszolgálatainál.
A bemutató után tartott pohárköszöntőjében Janza Frigyes ny. vezérőrnagy felelevenítette az NKE megalakulásának éveit, amikor kialakult a szervezeti struktúra, amelyben a Nemzetbiztonsági Intézet is helyet kapott. A címzetes egyetemi tanár a könyv értékelésénél kiemelte: a szerzők rendkívüli érzékenységgel találták meg azt a határt, ami a téma kapcsán még leírható.
A magyar elhárítás fejlődése és A hírszerzés története az ókortól napjainkig című kötetek a Dialóg Campus kiadó gondozásában jelentek meg.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes