A 2019. február 15-i fővárosi fogolyszökés eseményeit mutatták be a szökött fogoly elfogását végrehajtó és közben lőfegyvert alkalmazó rendőrök a rendőrtisztjelölt hallgatóknak az NKE RTK Közbiztonsági Tanszékének Tudományos Diákköre által szervezett kerekasztal-beszélgetésen. A szervezők célja a hallgatók felkészítése és az oktatott tananyag gyakorlati alkalmazásának elősegítése volt.
„Februárban történt a nem mindennapos incidens, a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületében”- tekintett vissza az eseményekre Wieszt Ferenc r. alezredes, aki előadásában részletesen ismertette az esetet. A BRFK Rendészeti Szervek Közrendvédelmi Főosztály főosztályvezető-helyettese elmondta: egy fogvatartott a bírósági tárgyalása során az őt felügyelő őr fegyverét megszervezte túszul ejtett egy biztonsági őrt, elhagyta a bíróság épületét, beszállt egy autóba, amelynek a sofőrjét szintén túszként kezelte, s próbált menekülni Budapesten. „Ennyit tudtunk, ennyi szerepelt a rendőrségi bejelentésben”- emelte ki, hozzátéve, hogy a fogvatartott adatait ismerték, illetve azt is, hogy fegyverrel rendelkezik. Az alezredes éppen egy értekezleten vett részt a Teve utcai Rendőrségi Igazgatási Központban, amikor rádión keresztül értesült a fegyveres fogolyszökés tényéről, a körözvényből. Beosztásánál fogva kérte, hogy két rádiócsatornát jelöljenek ki, egyrészt a Közrendvédelmi főosztály szolgálati csatornáját, másrészt –az intézkedés végrehajtása során a könnyebb kommunikációt elősegítve– egy mindenki számára elérhető központi rádiócsatornát. „Az elkövető olyan autót szemelt ki - nem végiggondolva az eseményeket -, ami nem egy mindennapos tömegautó és a budapesti forgalomban is aránylag könnyen beazonosítható”- jegyezte meg. Ugyanakkor, a fogoly az általa túszul ejtett személyt arra utasította, lassan haladjon, ne legyen feltűnő, hogy a rendőr egységek ne vegyék észre. Folyamatosan több egységgel követték az autót, a 15. kerületi rendőrök megpróbálták a menekülési irányt lezárni, majd az elkövető kiszállt az autóból és fegyvert fogott a rendőrökre. „Próbáltam vele kommunikálni”- idézte fel Wieszt Ferenc, de a – forgalom, valamint a helyszínre érkező rendőrautók megkülönböztető hangjelzése okozta– nagy zajban nem hallhatták egymást. Mivel az elkövető a nála lévő lőfegyvert nem tette le és reális lehetőség volt hogy használhatja is azt, a rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le. „Bele kellett folyni az intézkedésbe, és a folyamatot nem lehetett megállítani”- magyarázta az alezredes, aki szerint be kellett fejezni az intézkedést, így több lövést is leadtak a szökésben lévő fogolyra, amelyek közül több el is találta. Ezután biztosították a helyszínt s a TEK egységei is megérkeztek. „A lényeg, hogy sikeres befejezéssel, az elkövető elfogásával zárult az esemény, ami személyi sérülést nem, csak anyagi kárt okozott”- nyomatékosította. Az intézkedést követően derült ki, hogy a szökevény által megszerzett lőfegyverből a tár a bíróságon történt dulakodás közben kiesett. Az elkövető – az egyébként töltöttnek gondolt– fegyvert folyamatosan civil személyek vagy a rendőrök irányába tartotta. A rendőrökkel szemben az elsütő billentyűt folyamatosan húzta, lövő mozdulatokat tett.
„A körözvényben hallottam, hogy egy fogvatartott megszökött a bíróságról és túszul ejtett valakit”- idézte fel az eseményeket az intézkedésben fontos szerepet játszó Czégeni István r. főtörzs-zászlós. A BRFK Közrendvédelmi Főosztály Központi Gépkocsizó és Járőrszolgálati Osztály csoportvezetője szerint az adott szituációban rendőrként azt kellett végiggondolnia, merre menne a szökött fogoly. Arra a következtetésre jutott, hogy el akarja hagyni Budapestet, ezért járőrtársával a XIII. kerület felé indult. A Hungária körút kereszteződésénél a szembejövő forgalomból vették észre a vélhetően körözött járművet. Az erős forgalomban a megkülönböztető fényjelzés használatával igyekezett megközelíteni a gépjárművet. Ahogy közelebb értek, látták, hogy a rendszám stimmel és a járművezető melleti ülésen ül a szökevény fegyverrel és a BV-s zubbonyával a kezében. Visszaemlékezett, mennyire tartottak attól, hogy lelövi a túszt. A forgalommal haladva követték, és nem akarták, hogy a szituáció a közlekedők életét és testi épségét veszélyeztető nagy sebességű, balesetveszélyes üldözéssé váljon. „Folyamatosan rádión jelentettük, merre haladunk, hogy a többi járőr is be tudjon csatlakozni a követésbe”- hangsúlyozta. Hiába próbált vele kommunikálni a járőr, az elkövetőn látszott, hogy nem érdekli más, csak a szabadulás. A 15. kerületben megállt az autó, lövéseket és rendőri felszólítást lehetett hallani, de egy teherautó eltakarta a jelenetet, s egy idő után azt látták, az elkövető gyalogosan távozik a helyszínről, ezért utána indultak. Miközben az elkövető megpróbált megállítani egy autót, a sofőrrel dulakodni kezdtek. Ennek során a hátsó ülésről kiszálló nőt a rendőrök biztonságba helyezték. „Tartottunk attól, hogy ártatlan emberekre fog lőni”- mondta. Felidézte, miként történt az elkövető lerohanása, illetve a célzott lövések leadása. „Nagyon gyorsan történt minden”- emelte ki. Kitért arra is, hogy az elfogást követően a TEK orvosi ellátást biztosított, a lövések létfontosságú szervet nem találtak, ugyanakkor meg kellett bilincselniük, hiszen nem lehetett tudni, milyen eszköz van még nála.
Papi Gergely r. alezredes, a BRFK Közrendvédelmi Főosztály Metrórendőrségi Osztály vezetője kiegészítésként elmondta, végig egyértelmű volt, hogy ez az ember a végsőkig el fog menni, s akár fegyvert is használ majd. Mint mondta, az elkövetőnek nemcsak túszra, hanem sofőrre is szüksége volt, ugyanis nem rendelkezett vezetői engedéllyel, nem tudott vezetni. A térfigyelő kamerák alapján rekonstruálták az eseményeket. „Ilyenkor az emberi érzékelés – beleértve az időérzékelést– teljesen megváltozik: olyan adrenalin löketet kapunk, ami megnehezítette az események visszaidézését”- emelte ki.
Lőrinczi Ede r. hadnagy, a BRFK XV. kerületi rendőrkapitányság közlekedési előadója abban a kerületben dolgozik, ahol az incidens történt. „Budapest kivezető szakaszait kellett volna lezárnunk, mi a rendőr konvojjal szemben haladtunk”- jegyezte meg. Kifejtette, nem lehet felkészülni arra, amikor a menekülő elkövető – mint utóbb kiderült csak látszólag– lövéseket ad le a rendőrökre. „A legfontosabb, hogy legyen lélekjelenlétünk, hogy tudjunk reagálni a helyzetre”- emelte ki.
A Közbiztonsági Tanszék részéről a rendezvény megszervezésében Major Róbert r. ezredes PhD egyetemi docens, tanszékvezető, Tihanyi Miklós r. őrnagy PhD rendőrségi tanácsos, adjunktus, közrendvédelmi szakcsoportvezető, valamint Papp Dávid r. őrnagy mesteroktató, a Közbiztonsági Tudományos Diákkör elnöke vettek részt.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Bodó Pál