A rendszerváltás világpolitikai horizontú eseménye történt 1989 augusztusában, a Páneurópai Piknikkel és a határnyitással jelképesen megszakadt a néhány hónapja fizikailag is lebontott vasfüggöny és megkezdődött Európa újraegyesítése – erről beszélt Balog Zoltán a Ludovika Szabadegyetemen. A volt romaügyi miniszterelnöki biztos, egykori emberi erőforrás miniszter az NDK-s menekülteknek helyet adó csillebérci tábor református lelkésze volt abban az időben.
„Csodával határos az, amilyen békésen zajlott le ez a folyamat” – utalt a rendszerváltoztatás és határnyitás folyamataira Balog Zoltán, aki szerint elsősorban nem a reformkommunistáknak, az ellenzéknek, vagy a népi-civil szférának, sokkal inkább a Jóistennek köszönhetjük az átmenet megvalósulását. A csodával határos katarzisélmény, az örömkönnyek és a folyamatok nyertesei mellett azonban a vesztesekről is beszélni kell. A „kisemberek”, a romák körében ugyanis a szocialista nagyipar megszűnésével két-háromszorosára növekedett a munkanélküliség. Balog Zoltán 1989 nyarának elején – saját bevallása szerint - „kalandvágyból” jött haza Tübingenből, ahol teológiai tanulmányokat folytatott. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa jóvoltából a csillebérci tábor lelki gondozója lett, ahol több száz, egyesek szerint ezres nagyságrendben voltak NDK-s menekültek, akik a „Menni?”, vagy „Maradni?” kérdése között vergődve várták sorsuk jobbra fordulását. Balog Zoltán megjegyezte: a korábbi években egyébként már találkozhattak az NDK-ban maradt családok NSZK-s rokonaikkal. A Balatonnál, vagy hegyi táborokban megvalósult találkozókat épp az egyházak segítették.
1989 májusában a legfelsőbb politikai vezetés tárgyalt a vasfüggöny finanszírozásának problémáiról, és az a döntés született, hogy lebontják a műszaki határzárat. Júniusban Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter a kamerák előtt átvágta az akkor már nem álló határzár egy visszaépített kis szakaszát. Balog Zoltán elmondta: ez a „politikai stand up” bejárta a világsajtót, és lett a rendszerváltás szimbolikus eseménye. Ezután tömegével indultak el az NDK-s menekültek Ausztria felé, amit maga a hatalom is elősegített. Az MSZMP Politikai Bizottsága utasítására például két autóbusznyi embert vittek Ferihegyre az NSZK nagykövetségéről, hogy aztán Ausztriában kitegyék őket.
„A Páneurópai Piknik gondolata a magyar-román határon született” – tért rá a rendszerváltás meghatározó eseményére Balog Zoltán. Habsburg Ottó ugyanis Debrecenben kapott felkérést arra, hogy vállalja el az osztrák-magyar határra szervezett piknik fővédnökségét. Habsburg Ottó igent mondott, ő és Pozsgay Imre államminiszter lettek a fővédnökök. A találkozót soproni és debreceni ellenzéki erők fogták össze, a helyszínre folyamatosan érkeztek a menekültek, akik készültek a határátlépésre. Erről a magyar államvezetés is tudott, Németh Miklós akkori miniszterelnök azt tanácsolta Pozsgaynak, hogy maradjon távol a helyszíntől. Rendeletben szabták meg, hogy 1989. augusztus 19-re, azaz a Páneurópai Piknik napjára nem érvényesek a határőrökre vonatkozó szabályok, igaz erről épp csak ők nem tudtak. Így lett Bella Árpád akkor határőr főhadnagy az események főhőse, aki végül átengedte a menekülteket Sopronpusztánál. A szovjetek mindebbe nem avatkoztak bele, a Gorbacsov és Helmut Kohl német kancellár között a témában folytatott telefonbeszélgetés során hangzott el: „a magyarok jó emberek”. (Gorbacsov későbbi visszaemlékezése szerint, ő akkor úgy mondta: „Németh Miklós miniszterelnök jó ember”.)
Balog Zoltán előadása végén tanulságokat is levont. Szerinte annak, hogy ma megértési, kommunikációs zavar van Európa nyugati és középső része között az az oka, hogy Nyugat-Európa elfelejtette a 30 évvel ezelőtt történteket és „csak” egy epizódnak tekinti a rendszerváltást. Balog Zoltán szerint további lényeges különbség: egy Nyugat-Európai polgár számára a szabadság a „szabadon utazhatok” típusú dolgokban merül ki, míg számunkra a szabadság a „szabadon dönthetünk a sorsunkról” gondolatiságát jelenti. A Páneurópai Piknik tanulsága, hogy akkoriban „rabország segített rabországon” – Balogh Zoltán szerint erre lehetük igazán büszkék, nem a határnyitásra.
A Ludovika Szabadegyetem október 15-én, 18 órától folytatódik, akkor Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, az MDF alapítója beszél a lakiteleki találkozóról és a párt megalakulásáról. Regisztrációs link, az esemény a Facebookon.
A Ludovika Szabadegyetem programjának társzervezője a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.
A Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadását az alábbi videón tekinthetik meg:
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes
Video: Halápi Katinka