NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Ludovikás életutak: válogatás Vargha Miklós fotóiból

„Olyan eszményt testesítettek meg, amely a mai honvédtisztjelölteknek is méltó példaképet jelent”- méltatták a Ludovika Akadémián egykoron végzett tiszteket az NKE Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár Ludovikás Életutak című rendezvénysorozatának soron következő állomásán, melyen ezúttal Vargha Miklós egykori ludovikás hallgató fotóiból válogatott Emlékképek című állandó fotókiállítás megnyitójára is sor került.

A Ludovikás Életutak célja, hogy történeteken, emberi sorsokon, tárgyi emlékeken keresztül idézze fel az egykori, méltán híres ludovikás képzést és ezáltal mindenki megismerhesse a ludovikás szellemiséget: tartást, becsületet, szaktudást, hazaszeretetet. Vargha Miklós, egykori ludovikás hallgató, későbbi őrnagy és mérnök kiállított fotói a ludovikás hétköznapokra és ünnepekre fókuszálnak, utóéletük pedig kalandosnak mondható. Az albumok túlélték a világháborút, a Rákosi-rendszert, 1956-ot, s a Kádár-rendszert is, hogy aztán a Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-templom plébániájáról érkezzenek a Ludovikára a fotós fiának, Vargha Miklós Péter esperesnek az ajándékaként.

„Ez egy olyan állandó kiállítás, amely nem a gyönyörködtetés vagy a művészi színvonal funkcióját tölti be, ennél sokkal bonyolultabb”- jelentette ki Kincses Károly fotómuzeológus. A Fotográfia Múzeum alapítója szerint a fénykép maga a világ: minden kép egy önálló entitás, mint az univerzum millió csillaga.

„A Ludovika egy olyan intézmény volt, amely a maga korszakában szellemi tudományos központ is volt”- mondta Balla Tibor alezredes. A hadtörténész hozzátette: 1914. előtt olyan tudományos élet folyt az intézmény falai között, hogy a legtöbb ismertté vált hadtörténeti író is itt publikált. Mint mondta, a szellemi tevékenység mellett a fizikai felkészítésre is nagy hangsúlyt fektetett a Ludovika. Az eseményen Vargha Miklós esperes édesapja albumáról osztott meg néhány személyes emléket a közönséggel. Az állandó kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében látogatható.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár