Kelet - és Nyugat-Németország egységének jelenéről, az ezzel kapcsolatos ellentmondásokról, és az újraegyesítés világszerte egyedülálló megvalósításáról is beszélt Szászország miniszterelnökének tanácsadója a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az intézmény a Német Egységhez vezető események évfordulói alkalmából indított tanácskozás-sorozatot.
A Fal leomlásának 30., és a német újraegyesítés 29. évfordulója alkalmából szervezett őszi rendezvényeken 30 év távlatából vizsgálják meg, hová vezettek 1989. szeptemberétől a Magyarországon történtek az európai politikában és Németország történetében, és mennyivel lettünk mi magunk is okosabbak a magyarországi eseményeket illetően – mondta a Német Egység – 30 évvel a fordulat után című előadás és kerekasztal-beszélgetés megnyitójában Prőhle Gergely. Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője hozzátette: kulcskérdés, hol tart most a német egység, és valóban nagy-e a különbség Kelet – és Nyugat Németország között? Prőhle Gergely személyes élményei alapján kiemelte Szászország jelentőségét, ahol Magyarországhoz képest sokkal jelentősebb ellenállás bontakozott ki 1989-ben. „Olyan polgári tudatosság él és élt az ottani emberekben, ami kiemeli ezt az országrészt a nagy átlagból” – nyomatékosította az intézetvezető.
Az eseményen előadást tartott a német politológiai világ ismert figurája, Werner Patzelt, aki a’90-es évek eleje óta él Drezdában, az ottani egyetem politológus professzora. Szászország miniszterelnökének tanácsadója előadásában arról beszélt: az ország történelmének kiemelkedő csúcspontja a német egység megszerzése, amely háború nélkül következett be. „Generációmnak a békés forradalom és az újraegyesítés személyes életünk csúcspontjának számít” – hangoztatta a professzor. Hozzátette: egyesek Németország megosztottságát a náci múltként való vezeklésként fogják föl, az ország pedig még ma is szenved önmagától, és nincs egységes képe arról sem, hogyan kellene kinéznie 30-40 év múlva.
Werner Patzelt beszélt az újraegyesítés kapcsán a Kelet- és Nyugat-Németország között feszülő ellentmondásokról, a gazdaság, a politika, a társadalmi összetartás-integráció, és az értékek szemszögéből. Szerinte a gazdaság tekintetében az újraegyesítés sikeres megvalósítása világszerte egyedülálló volt, ugyanakkor Keleten a jövedelmek alacsony volta és a hosszabb munkaidő okán sokan úgy gondolják, hogy az új politikai rendszer nem hozott megváltást az életükbe. Ez pedig elvándorlási hullámot váltott ki. A politikában az NDK-s tartományok gyorsabban találták meg stabilitásukat, hiszen nagyobb sebességgel integrálták a nyugati szabályokat. A professzor közölte: bár a CDU, vagy például az SPD pártok neve ugyanaz Keleten és Nyugaton, e nevek mögött egész más a tartalom a két országrészben. „A stabilitás előre vetítette azt, hogy a Nyugat rátelepedett a Keletre” – utalt a professzor arra az ambivalenciára, hogy a gyors stabilitásnak megvolt az ára. Ugyanis az államigazgatásban jellemzően nyugatnémetek foglalják el a vezetői pozíciókat, ez a fajta hatalomátvétel pedig ma is élő ellenállást vált ki a keletiekben. Mindez magával hozta a jobboldali populizmus megerősödését, ami hat az integrációra és a társadalmi összetartozásra – vezette fel a következő ellentmondásos területet a politológus. Ugyanis, míg a keletiek azt látják, hogy rosszul bánnak velük, addig a nyugatiak az odaáramló hatalmas pénzek láttán hálátlanságot éreznek, ami szintén feszültséget sző. Werner Patzelt szerint ez jól megmutatja, hogy egymásról beszélnek, nem pedig egymással vitáznak, ami az értékek területére vezet el. Ugyanis egy igazi társadalmat a viták tartanak össze, ennek hiánya a professzor megfogalmazása szerint „központi deficitet” jelent a politikai értékrendben. Ez oda vezet, hogy a mai politikai gondolkodásban a nyugatiak szerint megfelelő a politikai akarat, a keletiek azonban rendszerkritikusak. Utóbbiak viszik tovább töretlen „németségüket”, a nyugati országrészben ezt inkább levetkőznék. Szemükben ugyanis a német lét volt az, ami elvezetett Auschwitzig, így a nacionalizmus egybeforr a rasszizmussal. Tehát, aki ma azt mondja, hogy „német vagyok”, az a nyugatiak szemében nacionalista és nem tanult a történelemből. Ugyanakkor a mai Németországnak mégis vezető feladata van az Európai Unióban, de az átláthatatlan időkben nem engedheti meg magának, hogy a hátsó ülésről tekintsen ki. Az új tagállamok – köztük Magyarország és Lengyelország - belépésével Németországnak újra egyensúlyt teremtőnek kell lennie, de már nemcsak Kelet és Nyugat, hanem Észak és Dél felé is. A professzor szerint ezen egység fenntartásában az elmúlt időszakban nem voltak a legjobbak, így a következő 15-20 évben ez lesz a legnagyobb feladatuk. A megoldás megvan, épp a német nemzeti himnuszban, amelynek szavai szerint: ha valaki boldogságot akar országában, akkor szabadságra, igazságra és egységre van szükség, amelyek egy állam alapjait megvető fogalmak – zárta szavait Werner Patzelt.
Az előadás utáni kerekasztalbeszélgetésen Susanne Dagen könyvkiadó, kultúraszervező egyebek mellett a kultúrpolitikai megosztottságról beszélt. Szavai szerint a main stream sajtó merev véleményt közöl a dolgokról, ha pedig valaki máshogyan érzékeli ezeket, az nem kerül az „első sorba”. Ő maga –könyvkiadóként - ezért vállalta fel, hogy minden hangnak teret ad. Jörg Bernig költő, esszéista arról szólt, hogy Németországban 30 éve elképzelhetetlen volt az, ami Magyarországon, hogy forradalmi változásokat épp írók, költők indítsanak el. Kiss J. László, a Corvinus Egyetem professzora pedig azt mondta: Németország gazdasági nagysága, központi fekvése, közép-európai jelenléte meghatározó, az újraegyesítés után pedig az össznémet identitás helyett a regionális, helyi identitás került középpontba, amely a magyar-német kapcsolatokban is szóhoz jut. A keletiek sorsközösséget vállalnak, míg Nyugatról általános értetlenség fogadja a magyarországi politikai folyamatokat. Kiss J. László szerint az NDK és Magyarország közös történelmi öröksége, de akár a balatoni élmények emléke ma is tovább él, és szocializációs hatása van.
A kerekasztalbeszélgetést követően „30 éves a határnyitás” címmel fotókiállítás nyílt az NKE Oktatási Központ aulájában. A képek a budapesti Német Nagykövetség együttműködésével jutottak el az intézménybe, és a német határnyitás jellemző momentumait hozzák vissza a közönség számára. A tárlat a Német Egység Napjától a Berlini Fal leomlásának 30. évfordulójáig, 2019. november 30-ig tekinthető meg.
A témáról Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője beszél az alábbi videoban:
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes
Video: Halápi Katinka, Szöőr Ádám